Don Stewart rajza: emberi agy többféle számológéppel

Don Stewart humoros rajzainak egyike, melynek címe Brain (left), azaz Bal agyfélteke. A művész agy-formába rendezett különböző tárgyakat, s ezek között három számolóeszközt is felfedezhetünk: egy abakuszt, egy logarlécet és egy elektronikus zsebszámológépet.

(forrás: dsart.com)

Interjú Király Gáborral, egy számológép-gyűjtővel

A Számológép Blog interjú-sorozatában fogadjátok szeretettel Dextert, azaz Király Gábort, egy lelkes zsebszámológép-gyűjtőt és programozót.

- Szia Dexter! Mikor és hogyan kezdted gyűjteni a számológépeket?
- Kb. 4 éve más jellegű dolgok iránt érdeklődve találtam rá a magyar internetes aukciós oldalakra. Ezeken böngészve, véletlenségből találtam egy Casio fx-4000P-t. Megvettem, kipróbáltam, felébredt a régi tűz. Később meg egy fx-4500P bukkant fel, ráadásul igen olcsón, muszáj volt megvenni. Na, azóta nincs megállás.

- Mi az, ami megfog egy számológépben, vagy milyen szempontok alapján választod ki a beszerzendő kalkulátorokat?
- Nagyon szeretem a notesz-szerűen kinyitható, bőrtokos gépeket. Karcsúak, elegáns fémborítással. Olyan kort idéznek, amikor a funkcionalitás, a szépség és a minőség még kart-karba öltve járt.
Sajnos nálam a kínálat határozza meg a keresletet, igyekszem szerény keretek között mozogni. Egyre ritkább, hogy valamiért komolyabb összeget vagyok hajlandó áldozni.

- Melyik a gyűjteményed kedvenc darabja...?
- Talán a Sharp PC-1201. Ez, a PC típusjelölés ellenére nem egy zsebszámítógép, hanem egy klasszikus programozható számológép, VFD kijelzővel, a '70-es évek végéről. A nagyobb márkákat messze megelőzve backup elemekkel biztosítja a memória megőrzését, nem csak kikapcsolva, de a fő elemek cseréje esetén is. Lehet, a legritkább darab a gyűjteményemben, amit ráadásul a legolcsóbban vásároltam, mint "működésképtelen menedzserkalkulátor"-t. A teljes gyári dokumentációt is megkaptam hozzá. Ráadásul evvel volt a legtöbb munkám, mire életet leheltem belé, az elemekből kifolyt sav csúnya munkát végzett...

- Hol tartod a számológépeidet? Polcon, vitrinben, dobozokban?
- Sajnos dobozokban, pedig jobbat érdemelnének.

- Vannak olyan kalkulátoraid, amiket különösen "kalandosan" szereztél be, esetleg valamilyen érdekes emlék, történet kötődik hozzájuk?
- Igazán érdekes történetet nem tudnék mondani, mivel főleg aukciós oldalakon szerzem be őket. Aki viszont ismeri ennek a "feeling"-jét, az tudja milyen izgalmas várni az utolsó másodperceket, és csak akkor licitálni, majd megnézni ki lett a befutó... Így elmondva elég ostobán hangzik, de igen addiktív tevékenység.
Kedves emlékeim csupán az első, még "használati tárgy"-ként beszerzett fx-180P-mhez fűződnek. Sok kellemes órát szerzett annak idején, iskolás éveim alatt.
De minden újabb szerzemény megismerése, feltérképezése is igazi kaland. A kézikönyvet csak a legvégső esetben hívom segítségül.

- Mennyire ismersz más (magyar, vagy külföldi) számológép-gyűjtőket?
- Személyesen ismeretségem nincs. De a nagyok weboldalait rendszeresen látogatom.

- Melyik - számológépre írt - programodra vagy a legbüszkébb?
- Büszkeségre okot adó programot talán nem is írtam, de én egyforma büszke vagyok mindegyikre.

- A kijelző- ill. pixelhibás "dummy" gépek mennyire javíthatóak szerinted?
- A kijelző szegmenseinek kimaradását a legtöbbször az átvezető fólia (heat seal) felválása okozza. Ez a fólia a kijelző és a nyák érintkezőire van laminálva, az eljárást precíz nyomás és hőfok értékek betartása mellett kellene végrehajtani, de a fólia minősége is számít. Nos, amit a gyárban nem tudtak rendesen megcsinálni, házilag aligha orvosolható. Igen, ez gyári hiba - szerintem. Az, hogy csak évek múlva jön elő, csupán egy dolog. A mai "made in china" korszakban, pedig már évek sem kellenek hozzá. Sajnos igen sok "tárgyi bizonyíték"-kal rendelkezem ez ügyben, Casio, Sharp, TI, sőt HP gyártmánnyal is.
Vannak cégek, amik foglalkoznak ilyen fólia cserével (Magyarországon, ha jól tudom egy Sharp márkaszerviz vállal ilyet, de az eredményességükről túl sok bíztatót nem hallottam).

- Van valamilyen hobbid a kalkulátorokon kívül, ill. a számológépek mellett gyűjtesz még valamit?
- Régebben harcjármű maketteket építettem, illetve van egy pár airsoft fegyverem is, mondjuk, hogy gyűjtemény.

- Találkoztál már korábban a Számológép Bloggal?
- Persze, rendszeresen szoktam olvasni.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Szívesen!

Ugróiskola számológép

Alapműveletes design-számológép "ugróiskola" ihlette gombsorral - a gyakran monoton számítások feldobására egy kis ujjtornával. Vadir Kibardin formatervező koncepciója.

(forrás: www.yankodesign.com)

Ajánlott bejegyzések:
Számológép türelemjátékkal
Szorobán-zsebszámológép kombó koncepció
Toll, tetris és számológép kombó az Arany Nap Iparvállalat kínálatából

Új online számológép: Web 2.0 Calc

Egy frissen felfedezett online tudományos számológép, amely a web2.0calc.com webcímen érhető el. A kalkulátor képes a "tankönyvi ábrázolásra" (lásd Számológép Enciklopédia) valamint a függvényábrázolásra, és előzménylistával is rendelkezik.

Magyar gyártmányú mechanikus számológép 1939-ből

Mechanikus, tekerős számológép 1939-ből. A losonci Zolnay Endre Számológép és Finommechanikai Gyárban készült.

(forrás és még több retro mechanikus számológép: www.rechenmaschinen-illustrated.com)

(bővebben a készülék működéséről, további fotókkal: boelters.de)

Művészi Olivetti számológép-hirdetések az 50-es, 60-as évekből

Művészi Olivetti kalkulátor-hirdetések az 50-es, 60-as évekből. Giovanni Pintori festőművész, tipográfus és formatervező alkotásai (lásd Wikipédia).

(forrás és még több kép: Flickr)

Adidas számológépes óra fehérben is

Az Adidas Taipei számológépes órával már találkozhattunk fekete, kék-lila és narancssárga-rózsaszín változatban is, íme a fehér színben pompázó modell.

(A különféle színű, újabb és újabb Taipei modellek csak lassan bukkannak fel a világhálón, az órák különlegessége mellett ez magyarázza, hogy több bejegyzést is szentelek az Adidas ezen, a számológépek világába tett kirándulásának.)

(forrás: lifestyle.xin.msn.com)

További design kalkulátoros órák, melyekkel bátran megjelenhetünk white party-kon:
Paul Frank számológépes óra inverz kijelzővel
Timex 80 számológépes óra

Mechanikus számológép egy elhagyott amerikai szénosztályzóban

Régi mechanikus összeadógép egy elhagyott szénosztályzóban, az USA-ban, Pennsylvania államban. A fotó címe: "Valahol az abakusz és a TI-83 között".

(forrás és további képek az elhagyott üzemről: Flickr)

Még több elhagyott számológép:
Poros TI-89 egy romos buffalo-i árvaházban
Partra vetett számológép roncs
Abakusz egy csernobili osztályteremben

Interjú Curt Herzstark-kal, a Curta mechanikus számológép atyjával - III. rész

Következzék az 1987-ben készült Curt Herzstark interjú következő, harmadik részlete (az első itt, a második pedig itt olvasható).

"Tehát mint mondtam, apám Bécsben, a VI. kerületben, a Fürdő utca 17. szám alatt felépítette az első gyárát (érdekesség, hogy azon a helyen most egy szórakozóhely működik: www.luftbad.at – a fordító megjegyzése).
Hairad úr, a mérnök felügyelte a kalkulátorok gyártásának utolsó fázisát. Már a kezdetektől nagyon magas fokú minőségellenőrzést végzett (én magam is láttam 30, 40 vagy akár 50 évvel később, különböző kiállításokon olyan, akkoriban ott készült számológépeket, melyek tökéletesen működtek). A gyár tehát beindult, és komoly nyereséget termelt.
1907-ben a bankár, Perger fia öngyilkos lett, megmérgezte magát. Előtte nagyon sokat betegeskedett, vérbajos volt. Egy napon búskomoran érkezett az irodába, a mosdóba ment, majd énekelni kezdett, mint egy részeg… bevett valami mérget, aztán az apám karjai között halt meg. Ezután Pergert már nem nagyon érdekelte a gyár, és szorgalmazta, hogy apámé legyen annak teljes tulajdonjoga. Apám elfogadta az ajánlatát.
Visszatérve a kezdetekhez, legjobb tudomásom szerint 1905-ben negyedmillió korona tőkével alapították a gyárat. Hogy el tudjuk képzelni, mekkora ez az összeg, tudni kell, hogy akkoriban egy hajóskapitány havi 300 koronát keresett, egy tojás azt hiszem 5 fillérbe került, egy munkás pedig körülbelül 40 koronát keresett hetente. Tehát röviddel a gyár indulása után a bankár fia meghalt, és Perger kiszállt az üzletből. Apám vállalta a kockázatot, és hitelt vett fel, hogy megvásárolja Perger tulajdonrészét. 1911-re már annyit jövedelmezett cég, hogy vissza tudta fizetni a kölcsönt. A bankár fiának halála után apám megkérdezte anyámat, hogy csatlakozzon ő is a céghez. Anyám nagyon okos asszony volt. 1903-tól 1907-ig nagyon jó állása volt Bécsben, Gustav Karhitz kereskedelmi cégénél, amely dél-amerikai exporttal foglalkozott. Anyám könyvelőként dolgozott Karhitz vállalatánál, és az utolsó évben már 700 koronát keresett havonta. Apám azt mondta neki: „Mostantól nem dolgozol ott többet. Szükségem van rád a saját cégemnél… az ifjú Perger sajnos öngyilkos lett… Gyere az ő helyére”. Anyám szót fogadott apámnak, és a cég vezető könyvelője lett. Természetesen volt 5-6 alkalmazottnője és segítője is, de ő irányította a cég teljes könyvelését, így az apámnak ezzel nem kellett foglalkoznia, és még hatékonyabban dolgozhatott a gyárban. Nagyon sok üzletet kötött, és még a találmányaira is volt ideje. 1906 és 1914 között körülbelül harminc szabadalmat jegyeztetett be. Itt vannak nálam a papírok, szívesen oda is adom, ellenőrizheti, ha gondolja."

Retro Hewlett-Packard számológép hirdetések

Retro Hewlett-Packard zsebszámológép hirdetések, brossúrák a 70-es évekből.

(forrás: holyjoe.org)

Hasonló bejegyzés:
Régi Hewlett-Packard prospektusok

Kweeky számológép-gyűjteménye

A fotón egy francia számológép-gyűjtő, bizonyos "Kweeky" gazdag kollekciójának grafikus számológépei sorakoznak (Casio, Hewlett-Packard, Sharp és Texas Instruments kalulátorok).

(forrás: kweeky.over-blog.com)

(Még több gyűjtemény - és múzeum - itt a Számológép Blogban.)

Párhuzam a számológépek és a mobiltelefonok fejlődése között

Míg a 70-es, 80-as években a zsebszámológépeken, mint "indikátorokon" lehetett jól nyomon követni a technika fejlődését, az egyre kifinomultabb miniatürizálást (és egy adott típus mérete, dizájnja és paraméterei alapján egész pontos becslést adni a gyártás évére), ezt a technikatörténeti lakmuszpapír-szerepet a 90-es évektől a mobiltelefonok vették át.

Régebben például elsősorban a számológépeken jelentek meg az egyre újabb kijelző-típusok (nixie-csöves, led, lcd; hétszegmenses majd pontmátrix), ma pedig ugyanez a folyamat a mobileszközöknél figyelhető meg (az egyszerű, monokróm lcd-ktől a több millió színt is megjelenítőkig). De a kijelzők mellett az ergonómia, a formatervezés, a háttértárak vagy akár az áramellátás fejlődésének irányzatait és zsákutcáit is megfigyelhetjük, vagy az egyre több (egykor tudományos, ma inkább szórakoztató jellegű) funkció belezsúfolását a készülékekbe.

Párhuzam mutatkozik abban is, ahogy ezek az eszközök egyre apróbbá s így könnyebben hordozhatóvá, sőt akár viselhetővé, divatos kiegészítővé váltak, lásd a 80-as, 90-es évek számológépes óráit (melyek reneszánszukat élik), manapság pedig a karóra-mobiltelefonokat. De az egyre inkább terjedő érintőkijelző-technológiának is van "számológépes előzménye", a Casio gyártott ilyen számológépes óra modellt (Casio AT-550) 1984-ben. S míg 30-40 évvel ezelőtt sokaknak a számológép jelentette az áhított "technikai kütyüt" és a hasznos, az életet egyszerűbbé tevő tárgyat (érdemes elolvasni Örkény István A fogyasztói társadalom lélektani anatómiája c. egypercesét), ma leginkább a telefonokra vagyunk hajlamosak így tekinteni.

Érdekesség, hogy a legnagyobb számológép-gyártók is megjelentek a mobiltelefon-piacon (Casio, Sharp, valamint a Hewlett-Packard az okostelefonok területén), de nagy múltjuk ellenére itt már nem tudtak jelentős tényezővé válni.

(A képen a Casio számológépek fejlődésének néhány - 1965 és 2005 közötti - mérföldkövét láthatjuk.)

Rejtett tudományos számológép az Amazon Kindle 2 e-book olvasóban

A Kindle 2 e-book olvasó egy rejtett tudományos számológépet is tartalmaz: a keresődoboz használható kalkulátorként. Többek között ismeri a pi-t és az e-t, a trigonometrikus és logaritmikus függvényeket, a gyökvonást. Számítási eredményeink tárolására pedig még változókat is létrehozhatunk.

(forrás: ireaderreview.com és blogkindle.com)

Vas Félix - szovjet számológép a sztálini időkből

A képeken látható steampunk masina nem más, mint a "Vas Félix", egy szovjet mechanikus, tekerős számológép a Sztálin-érából.

(forrás: darkroastedblend.com - ahová kattinva sok képet és információt találhatunk a legendás Curta "borsszóró" számológéppel kapcsolatban is)

Logarléc napjainkból, a ThinkGeek-től

Talán az egyetlen, napjainkban is gyártott és forgalmazott logarléc, most akciósan 30 helyett 15 dollárért a thinkgeek.com webshopban.

További érdekes logarlécek itt a Számológép Blogban:
Faber-Castell logarléc és elektronikus számológép kombó
A világ leghosszabb logarléce
Logarléc iPhone-ra
Űrkalóz logarléccel a szájában

Interjú a Logarléc Múzeum igazgatójával, Mike Konshak-kel

Következzen egy interjú, amit Mike Konshak-kel, a Nemzetközi Logarléc Múzeum (www.sliderulemuseum.com) igazgatójával készített egy bizonyos Ephemera becenevű blogger 2009. márciusában; én pedig most lefordítottam.

"Mike Konshak egy világszerte elismert logarléc-gyűjtő, s egyben a Nemzetközi Logarléc Múzeum igazgatója. Mike hírnevét számos eredmény öregbíti, többek között 29 szabadalom, de ebben az interjúban természetesen a logarléc-gyűjteményére fókuszálunk.

- Mike, hogyan kezdted gyűjteni a logarléceket?
- Egy logarléc-gyűjtemény születése - elég nyilvánvaló módon - általában úgy fest, hogy az ember megvásárolja az első logarlécét. Az én esetemben ez 1995-ben történt, amikor ellátogattam egy szociális otthonba, egy nyugdíjas mérnökhöz - aki egykor az IBM-nél dolgozott -, s aki egyébként egy CB-rádió antennájával kapcsolatos problémát segített nekem megoldani.

Lementünk a pincébe, és ahogy a lomokat, szarufákat arrébb pakoltuk, számtalan vákuumcső és más elektronikus kütyü mellett néhány logarléc is előkerült. Az öreg észrevette, hogy mennyire tetszenek a logarlécek (ahogy számolgattam velük, boldogan gügyörésztem, mint egy kisbaba), és amikor elbúcsúztunk, nekem ajándékozott egyet. Ez egy amerikai, K&E gyártmányú 4081-3 Decitrig modell volt, amit aztán évekig az irodámban, az íróasztalomon tartottam, a CAD számítógépem mellett (amin már 1987 óta dolgoztam, addig papíron terveztem).

Egyébként már 1978 óta nem használtam logarlécet, amikor is a Texas Instruments SR-10 elektronikus számológép megfizethetővé vált számomra. Így azonban újra élvezhettem a legendás csúszólécek simogatását, miközben például arra vártam, hogy a nyomtató kinyomtassa a rajzaimat. 2003-ban valamikor a templom előtt beszélgettem pár ismerősömmel, és arra terelődött a szó, hogy az emberek mit gyűjtenek vagy mit szeretnének idővel megszerezni - játékfigurákat, sportkocsikat, vagy akár nőket. Elég hosszúra nyúlt a beszélgetés, mindenesetre én valami olyasmit mondtam, hogy "ha valaha is gyűjteni fogok valamit, akkor azok a logarlécek lesznek". Aztán arról beszélgettünk, hogy milyen logarléceink voltak az iskolában, vagy a számítógépek, zsebszámológépek megjelenése előtt (egy fiatalabb beszélgetőtársunk ekkor diszkréten a kávézóba távozott, megunva az "öregek" beszélgetését).

Ahogy hazaértem, rá is kerestem az interneten, és vettem pár lécet az eBay-en. Az volt a szándékom, hogy kiállítódobozokban, változatos életképekként helyezem majd el a logarléceket. Legalább 600 különböző korú és állapotú eszközt találtam az eBay-en, melyek árverésre vártak. Megtaláltam számos gyűjtő weboldalát is, akik árulták a léceiket. Küldtem nekik e-mailt pár kérdéssel, hogy melyek a legnépszerűbb példányok, és melyeket érdemes gyűjteni. Ted Hume, az Oughtred Társaság tagja nagyon segítőkész volt, és küldött egy listát, hogy melyek azok a lécek, melyek egyetlen komoly gyűjteményből sem hiányozhatnak. Nem a ritkaság volt az elsődleges szempont, sokkal inkább az, hogy melyek a legjobb (ipar)művészeti példák, vagy hogy mely típusokat használták leginkább a tudósok, mérnökök.

Itt akár abba is hagyhattam volna az egészet, de miközben további logarléceket kerestem és licitáltam rájuk, sokszor előfordult, hogy túl sokat fizettem értük, így aztán elkezdtem apró, nüansznyi különbségeket felfedezni a léceken, amiket az eBay-en láttam. Ekkor már a gyűjteményemben lévő példányok száma száz körül járhatott, így egyre nehezebben tudtam nyomon követni, hogy milyen logarléceim vannak. Ezért aztán készítettem egy weboldalt, ahová szkennelt képeket tettem fel a lécekről.

Saját magam továbbképzésére elkezdtem összeállítani egy szójegyzéket is azokból a kifejezésekből, szavakból, amiket a logarlécekkel kapcsolatban hallottam vagy azokon olvastam, vagy például utánanéztem azoknak a skáláknak, amiket nem értettem - szóval kutatni kezdtem. Ez lett az én "enciklopédiám", ami folyamatosan bővül a mai napig. Az internet könnyebbé és átfogóbbá teszi a kutatást az átlagember számára is, s ennek én lépten-nyomon nagy hasznát veszem. Számos nyelven elsajátítottam néhány szót, mint mondjuk németül, franciául, spanyolul, japánul vagy oroszul, miközben a logarléceken olvasható szövegeket fordítottam, és a gyűjteményemet rendszereztem, az enciklopédiámat pontosítottam.

Így már bármerre utaztam, meg tudtam nézni az interneten a gyűjteményemet, így el tudtam kerülni, hogy olyan lécet vásároljak, amit már korábban megszereztem. Ha belegondol, nem túl szerencsés dolog ilyen duplikátumot szerezni, és sajnos, nem dolgoztam eleget a gyűjtemény katalogizálásán ahhoz, hogy ezt teljesen elkerülhessem. Bár az is előfordult, hogy már volt az adott gyártótól pontosan az a modellem, mégis - szándékosan - megvettem, ha nagyon jó áron adták (főleg, ha az elsőt túl drágán vásároltam). Így lecsaptam a jó ajánlatra, mielőtt valaki más szerezte volna meg. A későbbi eladás azonban nem mindig működött jól, mivel a szállítási költség, stb. jelentősen megdrágítja a dolgot. A mérnökök általában nem túl jó üzletemberek...

- Az eBay-es kereskedés nyűgjei, ismerős panasz... Milyen érdekességekkel találkozik, mint logarléc-gyűjtő?
- Az egyik dolog, amit én nagyra értékelek, az például az eredeti tulajdonos neve a logarlécbe karcolva, vagy a bőrtokra, használati útmutatóra írva. Velem ellentétben a legtöbb gyűjtő ezeknek nem örül, mert ők inkább a teljesen újszerű, "out-of-the-box" állapotú logarléceket becsülik. Én viszont tudom, hogy például ez a logarléc egy iskolás diáké volt hosszú éveken át, ezzel pedig hidakat vagy használati tárgyakat terveztek, esetleg a rajta elvégzett számításokkal segített megnyerni egy háborút, vagy más hasznos célt szolgált - persze sok esetben a logarléc "titka", története ismeretlen marad. Ezért azt akartam, hogy a logarlécekkel elért eredmények, a velük előállított termékek is megjelenjenek a kiállításon, tisztelegve azok előtt, akik egykor a lécekkel dolgoztak. Ezeknek az embereknek a történetét jeleníti meg a galériám, információkkal, képekkel.

Tehát, amikor a kiállítás összeállításába kezdtem, sok ember nekem adományozta pl. az édesapja logarlécét, mint fontos emléket. Az egyik kedvenc logarlécem egy olcsó fémből készült darab, 1912-ből. Bizonyos George W. Richardson készítette, akinek akkoriban egy kis boltja is volt Chicago-ban. Az ő skála-nyomtatási eljárása volt az előfutára például a Gilson-féle logarléceknek. Richardson galériáját - ami a weboldalamon látható - a dédunokája állította össze, és a család nagyon hálás az én munkámért is, mivel korábban ők sem voltak teljesen tisztában a dédapa eredményeivel.

Miután már több mint ezer darabos lett a gyűjteményem, azt vettem észre, hogy legalább akkora örömömet lelem a logarlécek, kézikönyvek szkennelésében, a történelmi adatok dokumentálásában, mint abban, ha megszerzek egy új logarlécet. A valódi szerkezetek valójában műanyag dobozokban sínylődtek, és csak a weboldalam tette lehetővé, hogy mások is megnézhessék a gyűjteményemet.

Attól a lehetőségtől irtóztam, hogy a kincseimet apránként eladjam, ha netán valami másba kezdek, ezért felvettem a kapcsolatot pár múzeummal és iskolával, hogy helyet tudnának-e adni a gyűjteményemnek. Mivel a logarlécek a technikatörténet egy nagyon szűk (bár mégis jelentős) szeletét képviselik, a legtöbb múzeumot egyáltalán nem érdekelte a dolog. A kisebb kiállítóhelyeket pedig a kollekció mérete akadályozta meg abban, hogy közszemlére tegyék, mivel nem rendelkeztek hozzá elég hellyel.

Aztán 2006-ban a gyűjtemény otthonra lelt Kaliforniában, Mountainview-ban, a Számítógép Történeti Múzeumban. Elsősorban nem is a ritka és már nehezen beszerezhető "kincsek" miatt fogadták be, hanem mert a kollekciót részletesen dokumentáltam, és a szkennelt szakkönyvekből, útmutatókból álló egész terjedelmes könyvtáramat is rendelkezésükre bocsátottam. Ők is sokat lendítettek a munkámon, a saját kutatásaikkal.

Tehát a gyűjteményemet - kivéve néhány darabot, amit megőriztem a saját kiállító-dobozaimban, illetve amik már nem fértek fel a kisteherautómra -, elszállítottam Colorado-ból Kaliforniába, és a Számítógép Történeti Múzeum nevére írtam. Közben épp ott volt a Oughtred Társaság nyugati parti találkozója is, így jó üzleteket tudtam kötni, mivel gyűjteményem egy részét (amire a múzeum nem tartott igényt) más gyűjtők vásárolták meg. Senki más nem értékeli úgy ezeket a dolgokat, mint ők. Az Oughtred Társaság felajánlotta, hogy legyek a webmesterük, tehát nem maradtam foglalatosság nélkül.

- Melyek a gyűjteménye kedvenc darabjai?
- Jelenleg, mint a Nemzetközi Logarléc Múzeum igazgatója, főleg "virtuális" logarléceket gyűjtök - tehát fotókat, szkennelt képeket más gyűjtők olyan modelljeiről, melyek nincsenek még a kollekcióban, és egykori gyártók régi dokumentumaira, adataira vadászom. A weboldalamat naponta 30 ezren látogatják a világ minden tájáról. Valamint segítek a washington-i Smithsonian Intézetnek olyan amerikai példányok rendelkezésükre bocsátásával, melyek nekik nincsenek meg. Az emberek még más országokból is küldenek nekem logarléceket, például amiket a szeretteiktől örököltek, hogy jó helyre kerüljön. Ezeket megőrzöm, sosem adom el, és igyekszem nekik megfelelő helyet keresni. Egy hölgy például az édesapja logarlécét küldte el nekem, aki 1930-ban diplomázott a Colorado-i Egyetememen (a diplomájával és a portréjával együtt küldte el). Csak egy rövid utazásomba került, hogy ezeket az értékes tárgyak a Boulder kampuszba, a Colorado-i Egyetem Kulturális Örökségeinek Múzeumába kerüljenek.

Az egyik legújabb "örömforrásom" az általam indított logarléc kölcsönzési program, amelynek segítségével diákok és oktatók próbálhatják ki ezeket a szerkezeteket. A logarléc jó eszköz arra, hogy a tanárok elmagyarázzák a logaritmus fogalmát a mai diákoknak. A program 25 darab Acu-math 400 típusú logarléccel indult, amit iskoláknak kölcsönöztem, majd idővel 16 ilyen 25-ös szettre bővült a csere-készlet. A hozzánk kapcsolódó szervezeteknek köszönhetően már számos országban működik ez a program. Ezeket a készleteket ingyen kapják meg az iskolák, az egyetlen dolog, amit kérek, hogy jó állapotban adják vissza, néhány digitális fotóval az iskoláról, osztályról.

Most már újra van pár száz logarlécem, főleg adományozóktól, de ezek, legalábbis a legnagyobb részük szabadon megtekinthető, és ami még fontosabb, hogy az érdeklődők ki is próbálhatják őket. Hmmm... Talán az én régi alma materemben, a Kaliforniai Egyetemen is lehetne rendezni egy logarléc-kiállítást...

- Köszönöm az interjút, Mike!"

További fotók a HP-28C-ről

További fényképek az 1987-ben megjelent HP-28C programozható grafikus zsebszámológépről.
Az alsó fotón a nyomtatójával együtt látható (érdekesség, hogy a nyomtatóra vezeték nélkül, az infravörös portján keresztül tudott adatokat küldeni).

(forrás: hpmuseum.org)

Az én HP-28C-m

"Nem tudok leállni, nem tudok leállni [...]" (Belga: Ovi)

A TI-92 után beszereztem egy "újabb" számológépet, egy HP-28C-t (az idézőjelet az indokolja, hogy a készülék 1987-ben jelent meg, míg a TI-92 nyolc évvel később, 1995-ben; a TI-92-ről azt írtam, hogy szinte muzeális, nos, ez a gép így méginkább az). A kalkulátorhoz most nem vásárlás, hanem csere útján jutottam, egy Casio CFX-9850GB Plus-t adtam érte.

A HP-28C több szempontból is különlegesség, mérföldkő. Egyrészt ez a Hewlett-Packard első grafikus számológépe, másrészt pedig a világ első CAS-képes zsebszámológépe, azaz olyan kalkulátor, ami szimbolikus algebrai műveleteket is el tud végezni. Dizájn szempontból pedig könyvszerűen kinyitható alakja és ezáltal kettéosztott gombsora miatt érdekes.

Ami a TI-92-vel való összehasonlítást illeti, külsőleg: első pillantásra úgy tűnhet, hogy a TI-92-nek sokkal több gombja van, ez azonban csalóka, mindössze 8 nyomógombbal rendelkezik többel (80), mint a Hewlett-Packard gép (72). S bár a Texas Instruments kalkulátor (szintén első pillantásra) jóval méretesebbnek látszik, kinyitva a HP-28C felülete valamivel nagyobb. Súlyban és vastagságban persze a TI-92 vezet, a HP gép még összecsukva is "slimebb". Az alfa-nyomógombok ("betű-gombok") elrendezésében is különbség mutatkozik: a TI kalkulátorral szemben nem QWERTY, hanem ABC gombsora van.

Ha a Texas Instruments számológépen rácsodálkoztam a "Made in Italy" feliratra, akkor ez az öreg Hewlett-Packard masina még ritkább a maga "Made in USA" jelölésével.

Mivel HP gépről van szó, természetesen RPN beviteli móddal rendelkezik, de a hagyományos számolási mód is előcsalogatható a készülékből. Egy kis ízelítő a számológép tudásából: műveletek komplex számokkal, listákkal, vektorokkal, mátrixokkal és sztringekkel; mértékegység-átváltások, RPL programozási nyelv, függvényábrázolás és hang-generátor, továbbá infravörös port (amivel akár - megfelelő programmal - még TV-távirányítóként is használható).

S mindez egy láthatóan nagy műgonddal kidolgozott kis számológépben, mely több mint 20 év után is tökéletesen működik, és egyáltalán nem hétköznapi esztétikai, minőségi élményt nyújt már egyszerűen vizuálisan vagy gombjai érintésével is.

Ezt a szinte tökéletes és univerzális matematikai-programozási eszközt, ezt az összecsukható Hewlett-Packard "svájcibicskát" egyedül a memóriája mérete (alig 2 KB) teszi némileg korlátozottabban felhasználhatóvá, ez azonban kihívásként is felfogható, hiszen ebbe a 2 KB-os bendőbe kell miniatűr, már-már művészien zanzásított programkódokat pakolni.

Ahogy a TI-92 kapcsán titkon azt reméltem ill. remélem, hogy idővel "meghódítom" a TIcalc.org-ot, és sikerül néhány ügyes alkalmazást, játékot írnom, a HP-28C-hez azt a reményt fűzöm, hogy megismertet az RPN-nel és az RPL programozási nyelvvel, szemlélettel, és izgalmas kódokat faraghatok ezzel a svájcibicskával.

(kép forrása [mivel én nem tudnék ilyen minőségű fotót készíteni, de a saját kalkulátorom is hasonló, kifogástalan állapotban van]: hpmuseum.org)

Óriás szorobán a New York-i Művészeti és Design Múzeumban

Óriás szorobán a Művészeti és Design Múzeum (The Museum of Arts and Design) egyik kiállítótermében, New York-ban.

(forrás: hydeordie.com)

További "óriás" szorobánok:
Szorobán virágokból és fűből
Szorobán Kaifeng városában
Szorobán egy murano-i téren...
...és egy kaliforniai banképületen

Amerikai röplap abakusszal a koreai háború idejéből

"Ne halj meg a kommunistákért" - amerikai röplap abakusszal (szorobánnal) és koponyákkal a koreai háborúból, mint a pszichológiai hadviselés eszköze.

(forrás: psywarrior.com)