2011. március 31., csütörtök

Számológép Windows Phone 7-re - forráskóddal

Egyszerű számológép alkalmazás Windows Phone 7 platformra. A Silverlight alapú program forráskódja is megtekinthető és letölthető. Alkotójának, Joao Paulo Figueira-nak ez az első Phone 7 (és Silverlight) fejlesztése.

(forrás: mobilesandbox.blogspot.com)

(Még több Phone 7 témájú bejegyzés itt Kalkulátorisztánban.)

Túl az ötezredik hozzászóláson a Számológép Fórum

Bő fél évvel a kétezredik hozzászólás és néhány nappal a második születésnapja után a Számológép Fórum elérte a jubileumi, ötezredik hozzászólást.

2011. március 30., szerda

Számológép a szupertitkos csepeli atombunkerben

Retro, de máig is működőképes asztali számológép a "szupertitkos" csepeli (csillagtelepi) atombunkerben, mely a Tejút utcában, a Móra Ferenc Általános Iskola alatt helyezkedik el. A bunkert a tervek szerint hamarosan - múzeumként - megnyitják a nyilvánosság előtt, így sok más érdekesség mellett ez az elektromechanikus kalkulátor is megtekinthető lesz.

(forrás és további képek: mandiner.blog.hu)

2011. március 27., vasárnap

Két éves a Számológép Fórum!

Ma van két esztendeje, hogy útjára indult a Számológép Fórum, mely hamarosan az 5.000 hozzászólást is eléri, és szeretettel várja az újabb tagokat, érdeklődőket, kalkulátor programozókat, vagy számológépeket eladni, vásárolni szándékozókat.

(További fórum témájú bejegyzések itt Kalkulátorisztánban.)

2011. március 26., szombat

Online tudományos számológép 7 kilobyte-ból

JavaScript alapú online tudományos számológép, mely kevesebb mint 7 kilobyte méretű, egészen pontosan 6385 byte. A kalkulátort a 10k Apart versenyre (azaz a 10 kilobyte alatti webes programok megmérettetésére) készítette az strchr.com csapata. Tömörsége ellenére egy teljes értékű tudományos számológépről van szó, mely szerkeszthető előzménylistával is rendelkezik, sőt még változókat vagy akár saját függvényeket is definiálhatunk.

(forrás: 10k.aneventapart.com)

tipp:
Math 1K (363 byte méretű, egyszerű számológép)

Lego asztali számológép

Napelemes, asztali Lego számológép (a Tyco cég közreműködésével készült - ahogy ez a működőképes Lego telefon is, 1989-ből). A forrás linkre kattintva több Lego írógépet is megtekinthetünk - melyek ugyan nem működnek, viszont valódi Lego építőelemekből állnak.

(forrás: hpricecpa.com)

Ajánlott bejegyzések:
Miniatűr Lego számológép építőelem
Egy új Lego számológép
Lego szorobán építése
Lego Technic mechanikus számológép
Lego számológép II. - a még legóbb
Lego számológép

2011. március 23., szerda

Keith Midson számológép gyűjteménye

Keith Midson - elsősorban HP kalkulátorokból álló - számológép gyűjteményének néhány darabja. Olyan különlegességek is találhatóak a kollekciójában, mint a HP-Xpander prototípus (bal felső kép), a HP-01 számológépes óra (felül, középen), vagy néhány rendkívül ritka, áttetsző tokozású, "clear case" prototípus, többek között egy HP-28S (jobb alsó kép).

(forrás: Flickr)

(Keith Midson gyűjteményére Pipás, a Számológép Fórum egyik tagja hívta fel a figyelmem.)

(Még több kalkulátor kollekció itt a Számológép Blogban.)

2011. március 22., kedd

Casio AT-550 számológépes óra egy design konferencián

Casio AT-550 érintőkijelzős számológépes óra egy 2010-es holland design konferencia (Design by Fire) egyik előadásán (a típusnév hibásan, Casio TC-500-ként van megadva a forrásban; az AT-550-ről már volt szó egy korábbi bejegyzésben). Az előadó, Bill Buxton a Natural User Interface (NUI), azaz a természetes felhasználói felület kapcsán beszélt a különleges, 1984-ben megjelent óráról, mely képes felismerni az ujjmozdulatokat, azaz az ujjakkal a számlapon leírt "utakat", és így tette lehetővé a számjegyek, műveletek bevitelét (katt a képre).

(forrás: Flickr)

2011. március 20., vasárnap

TI-84 Slim grafikus számológép

A képen a TI-84 Slim, azaz a TI-84 programozható grafikus zsebszámológép vékony és összecsukható változata látható - de mindez csak a Casio fx-9860G Slim-ből kiinduló Photoshop trükk.

(forrás: Cemetech.net)

(Még több "fantázia" számológép itt Kalkulátorisztánban.)

Ajánlott bejegyzés:
Interjú Christopher Mitchell-lel, a Cemetech.net gazdájával

2011. március 16., szerda

Minden számológépek anyja

Íme egy PC-re telepíthető jó öreg program, melynek neve egyszerűen és tömören csak Kalkulator, de a bővebb megnevezése ennél sokkal izgalmasabb: The Mother of All Calculators, azaz Minden számológépek anyja. A tudományos és grafikus képességekkel felvértezett program szabadon kipróbálható, teljes ára viszont elég borsos: 42 dollár.

(forrás: wrotniak.net)

(A kalkulátorra Tolosa, a Számológép Fórum tagja hívta fel a figyelmem.)

2011. március 15., kedd

Kokárda Casio CFX-9850GB Plus grafikus számológépen

Kokárda egy Casio CFX-9850GB Plus programozható grafikus zsebszámológépen. A kissé pixeles, de kedves nemzeti szimbólumot* egy alig 200 byte méretű program varázsolja a kalkulátor kijelzőjére.

*Eltérnek a nézetek arról, hogy milyen is a "szabályos" kokárda (lásd Wikipédia), de a program apró módosításával könnyen előállítható a többi változat is.

(forrás: szamologep.blog.hu)

2011. március 13., vasárnap

Scott Flansburg, az igazi "Számológép ember"

A Stan Lee bemutatja: szupermenek a valóságban c. dokumentumfilm-sorozat (Discovery Chanel) egyik adásának szereplője volt a San Diego-ban élő Scott Flansburg, aki egy valódi "Számológép ember", azaz már-már hihetetlen fejszámolási képességgel rendelkezik.

(forrás: filmfreaks.blog.hu és scottflansburg.com)

(Még több fejszámolás témájú bejegyzés itt a Számológép Blogban.)

2011. március 11., péntek

Interjú Christopher Mitchell-lel, a Cemetech.net gazdájával

Az előző bejegyzés annak a cikknek a fordítása volt, melyben Christopher Mitchell, a Cemetech.net oldal gazdája kritizálta a Texas Instruments cég stratégiáját és a TI-Nspire CX grafikus számológépet, s inkább a Casio Prizm kalkulátor előnyeire, eltérő filozófiájára hívta fel a figyelmet. A cikk szerzője most nyilatkozott is a Számológép Blognak.

- Szia Christopher! Nem nagyon nyerte el a tetszésed az új TI-Nspire CX, és úgy általában a TI-Nspire sorozat. Melyik a kedvenc TI számológéped?
- A legelső grafikus számológépem egy TI-83 volt, mely hosszú éveken át szolgált engem. A mostani kedvencem a TI-83 Plus, mégpedig azért, mert nagyon jó programozni, és akár hardveresen is jól alakítható, "moddingolható". A TI-84 Plus és Silver Edition is nagyon jó készülék, mert van USB-portja, több memóriája és gyorsabb processzora, viszont úgy látom, hogy kevésbé alkalmas a "moddingra", mint a TI-83 Plus.

- Mit gondolsz a "dedikált" grafikus számológépek jövőjéről, amikor itt van a sok okostelefon (iPhone, stb.), PDA, és az ezekre készült számológép alkalmazások?
- Úgy gondolom, hogy a dedikált grafikus számológépeknek van jövőjük az egyre elterjedtebb okostelefonok ellenére is, hiszen az iskolák és a tanárok nem nagyon szeretik az olyan kalkulátorokat, melyek kommunikálni tudnak, mert attól félnek (és joggal), hogy ezt a képességet a diákok puskázásra használnák.

- Hogyan vélekedsz a HP számológépekről és az RPN "filozófiáról"?
- Sajnos ritkán volt alkalmam HP kalkulátort használni, de az RPN-t egy meglehetősen intuitív ötletnek tartom. LISP és AutoLISP programnyelven többször is programoztam, ezek hasonlóak az RPN-hez.

- A cikkben említetted, hogy programok százait írtad grafikus számológépekre. Melyik a kedvenced ezek közül?
- A kedvencem a saját számológép shell-em (program-keretrendszerem - a ford. megj.), a Doors CS, ami hamarosan a 7.2-es verziónál tart. Már tíz éve dolgozom rajta, és nagyon büszke vagyok a képességeire: képes hálózati kommunikációra, teljesen egér-vezérelt a felhasználói felülete, és támogatja a más shellekre (például MirageOS-re) készült programokat is. A TI közösség örömmel fogadta, a 7.0 változat fél éve jött ki, és remélem, hogy tovább terjed.

- Most melyik a kedvenc projekted?
- Egyformán izgat most a Direct USB globalCALCnet, amellyel a grafikus számológépeket közvetlenül az internetre lehet kötni egy speciális hardverrel, és a Casio Prizm felfedezése is. A munkahelyemen pedig egy érdekes elosztott számítási kutatáson dolgozom. És folyik több számológépes programozási munka is a Cemetech-en, amiknek nagyon várom az eredményét.

- A cikkedben egy helyen úgy fogalmaztál, hogy a Casio "a két örök vesztes egyike a grafikus számológépek világában". Melyik cégre gondoltál másik örök vesztesként? A Sharp-ra?
- A Casio mellett a HP-ra gondoltam. A Sharp-ra sajnos egyáltalán nem tudok komoly versenyzőként tekinteni, ami a grafikus kalkulátorok piacát illeti.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Én köszönöm a megkeresést!

(Még több interjú itt a Számológép Blogban.)

Kapcsolódó bejegyzések:
Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm
Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

2011. március 8., kedd

Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm

Következzék (saját fordításomban) egy hosszabb cikk Christopher "Kerm Martian" Mitchell tollából, melyben a Texas Instruments cég stratégiáját, a TI-Nspire sorozatot és a TI-Nspire CX-et bírálja, és inkább a Casio Prizm kalkulátor beszerzését javasolja (az eredeti a cemetech.net weboldalon tekinthető meg).

update: ide kattintva interjú is olvasható a szerzővel

"Az elmúlt tizenhárom évben a TI számológép programozói közösség elszánt tagja voltam. Először TI-BASIC programokat kezdtem írni még hatodik osztályban, TI-82-re. Hedikes koromban karácsonyra megkaptam a várva várt TI-83-at. Folyamatosan fejlesztettem a TI-BASIC tudásomat, programok százait írtam, majd a középiskolában elkezdtem beleásni magam a z80 Assembly-be. Elindítottam egy hobbi weboldalt és közösséget, melynek középpontjában a TI grafikus számológépek programozása állt - jelenleg, egy évtized múltán már 1700 tagja van. Sokkolhatja a TI programozói közösséget, hogy most az ellenség, a "gonosz" Casio számológépét támogatom ebben a cikkben (pedig a Casio a két "örök vesztes" egyike a grafikus számológépek világában [a másik "örök vesztes" a Sharp, esetleg a Hewlett-Packard lehet a szerző szerint - a fordító megjegyzése]). Azt gondolom, hogy a grafikus számológépek, és a kalkulátorokkal való kísérletezés diákok tízezreit, vagy inkább százezreit vezették be a programozás, az informatika és más technikai tudományok világába. Úgy vélem azonban, hogy a Texas Instruments már nem érzi ennek a társadalmi felelősségét, és egyre kevésbé tölti be ezt a szerepet.

Néhány hónappal ezelőtt megjelent a piacon a Casio új számológépe, a Prizm, mely tíz év szünet után az első színes kijelzős grafikus számológép. 16MB Flash memóriával, bőséges RAM-mal, és az említett 384 x 216 pixeles színes kijelzővel rendelkezik. A TI legutóbbi lépése a grafikus számológépek területén az öt éve bevezetett TI-Nspire, egy "repülőgép-hordozó méretű" kalkulátor volt, melyet megnyomorított, hogy tervezésénél cinkos módon nem elsősorban a programozhatóság volt a fő cél, hanem a szenderd teszteken, érettségin való használhatóság (így nem a felfedező diákokat szolgálta, hanem sokkal inkább a tanárokat, ill. magukat a teszteket). Ezután nagy ugrás következett: idén február végén a TI bejelentette, hogy színes LCD kijelzős modellekkel frissíti az Nspire sorozatot: ez lett az Nspire CX és CX CAS. Programozó társaimhoz hasonlóan én is nagyon izgatott lettem: hátha a TI meglátta a fényt, hogy inspirálni kell a diákokat, hogy matematikusokká, informatikai szakemberekké, villamosmérnökökké váljanak. Sajnos azonban az az igazság, a CX folytatja azt a sort, azt a süllyedést, amit az Nspire elkezdett. Ezért azt kell tanácsolnom minden számológép rajongónak, hogy Nspire CX helyett vásároljon inkább Casio Prizm kalkulátort. Elmondom miért.

A Prizm külsőleg egy vonzó számológép, a mai design trendekkel: fényes, fekete műanyag tok, króm díszítésekkel. A TI kalkulátorokhoz szokott kezeknek jól esik egy ilyen tömör, masszív szerkezetet fogni, a sima, lekerekített gombokat öröm érinteni, megnyomni. Két napja van nálam egy Prizm, és még mindig fedezek fel rajta új funkciókat. A menüje először persze szokatlan egy TI-83+, 84+ programozónak, inkább a TI-89 szoftveréhez hasonlít a főmenüvel, melyek a matematikai, grafikus, programozási, táblázatkezelő, dokumentumkezelő, rajzoló stb. módokhoz vezetnek. Természetesen a színes kijelző a gép legfőbb újítása, de a szoftverét úgy írták, hogy gazdagon és hatékonyan éljen is a színek nyújtotta lehetőséggel - ahhoz képest, hogy újítás, egész kiforrottan. Valójában a Casio sok éves tapasztalattal rendelkezik a színes kijelzős kalkulátorok területén, hiszen 1996-ban, tizenöt évvel ezelőtt kiadtak már egy négyszínű [vagy három, ha az "üres" hátteret nem számítjuk - a fordító megjegyzése] számológépet, mely azonban sajnos nem ért el túl nagy sikert. Ami a hardvert illeti, egy erős, 116 MHz-es SH3 processzora van (melyet 58 Mhz-re korlátoztak), 16 MB Flash ROM, és 2 MB (vagy 61 KB, attól függ hogy nézzük) RAM. Amin meglepődtem, hogy pont ugyanazokkal a portokkal rendelkezik, mint a legtöbb TI számológép: mini USB porttal és 2.5 mm-es soros jack-kel. Már alig várom, hogy feltelepítsem rá a CALCnet 2.2-t, a saját TI számológép-hálózati protokollomat. És bár a specifikációi még mindig azon a szinten vannak, mint a PDA-k tíz évvel ezelőtt, de egy grafikus számológéptől ez is tiszteletreméltó.

Természetesen egy cég működésének fontos része a fejlesztési költségvetés, így a Casio keze is eléggé kötve volt, nem olyan egyszerű egy új kalkulátorral előállni és felvenni a versenyt a TI-vel. Leginkább azt kifogásolják számológép berkekben, hogy annak ellenére, hogy a Prizm 58 Mhz-es, a BASIC értelmező nagyon lassú. Ahogy próbálgattam, sajnos programból csak nyolc szín használható a rajzoláshoz, és a TI-BASIC után csalódást okozott a grafikus utasítások alacsony száma. De mindezen korlátok ellenére a Casio BASIC íze, hangulata messze-messze felülmúlja az TI-Nspire szánalmas, kezdetleges lehetőségeit. Az a helyzet, hogy forrásaim alapján az Nspire CX programozási környezetén semmit sem fejlesztettek, csak a színes kijelző és a kecsesebb külső az, amiben a CX újat mutat.

És ez vezet el oda, amit a címben tanácsolok, ez az az érv, ami miatt nekem is, neked is, és mindenkinek érdemesebb inkább Casio Prizm számológépet vásárolnia. Nem azért, mert technológiailag sokkal jobb készülék, hanem mert ahogy a Cemetech egy tagja fogalmazta meg IRC-n, a TI egyszerűen monopólium lett az elmúlt években, és már csak az a lényeg számára, hogy bebiztosítsa a helyzetét mint a szabványos vizsgákra alkalmas számológépek legfőbb gyártója, és gondosan ápolja a kapcsolatát a pedagógusokkal, oktatási intézményekkel. Igen ám, de közben már nem törődik a másik, a legfőbb csoporttal, a számológépeket használó diákokkal. Pedig ez jelentené az igazi - és ráadásul ingyenes - reklámot. A sok tízezer számológép program, kezdve a tudományos és matematikai programoktól a nagyszerű játékokig... Ezek a lehetőségek most inkább a régebbi kalkulátor típusok felé terelik a vásárlókat, és nem ösztönzi őket arra, hogy a legújabb modelleket megvásárolják. És úgy érzem, hogy nem csupán pénzügyi szempontból érné meg a TI-nek, ha visszatérne a korábbi, programozás-centrikusabb útra, hanem a már említett társadalmi felelősség is, hogy ezzel is támogassa a diákokat abban, hogy felismerjék magukban a jövő fejlesztőit, programozóit. A világ egyre gyorsabban halad afelé, hogy a technológia szinte mindent átszőjön, az élet minden területén. És a jövő nemzedékeit támogatni kell abban, hogy lelkesedjenek a mérnöki, tervezői munka, a találmányok iránt. Számtalan emberrel beszéltem, akik felidéztek emlékeket a régi TI számológépeikről, azok programozási lehetőségeiről, és hogy a TI programozó közösség hogyan terelte őket a technológiai tudományok, szakok felé, és választottak műszaki pályát. Ezért tarthatatlan a TI lépése, mellyel megpróbálja megakadályozni, hogy a diákok aktívan, kedvük szerint programozhassák a gépeiket, és az Nspire BASIC nyelvjárását is szinte a felismerhetetlenségig butítja, s közben foggal-körömmel, jogi eszközökkel harcol azok ellen, akik megpróbálják "jailbreak"-kel, feltöréssel bővíteni az Nspire képességeit, hogy olyan valódi, kipróbált programozható eszközökké válhassanak, mint a TI-83 +/SE és a TI-84 +/SE sorozat, melyeknek még szinte korlátlan lehetőségeik voltak. A TI hozzáállása ebből a szempontból az Apple-ére hasonlít, amely korlátozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon használhassák a platformot. Az Apple-t, melynek legfőbb bevételét az eladott programok, játékok adják, sokszor kritizálják is emiatt. Csakhogy a világ több, mint fejlett "oktatási technológia", ahogy a TI nevezi. Meggátolja a diákokat, hogy ezzel a nagy teljesítményű eszközzel kísérletezzenek, felfedezzék azt. A lényeg, hogy ellentétben a TI-vel, a Casio inkább a felhasználókra bízza a fejlesztést, a felfedezés örömét, és nem követi el a TI-Nspire hibáját. És bár még nincs hivatalos SDK a Prizm-hez, a hackerek, Casio és TI közösségek már elkezdték tanulmányozni a készüléket, hogy a PC háttértárként felismerje a Prizm-et és egyszerűen telepíthetőek legyen rá új alkalmazások, szemben a TI-vel, ahol már túlbonyolított a TI Connect szoftver. Még az operációs rendszer is könnyebben frissíthető a Casio-n, mivel a TI gépek egy nagyon összetett és lassú matematikai algoritmust, ellenőrzést futtatnak, mielőtt engedélyezik a frissítést.

Sajnos, a Casio Prizm valószínűleg jóval kevesebb helyen lesz forgalmazva és kevesebben is fogják vásárolni, mint az Nspire CX-et, ami nagyon szomorú. És ez nem az Nspire CX mint készülék vagy a Texas Instruments márkanév érdeme. A legtöbb iskola egyszerűen kizárólag TI számológépeket hajlandó használni, ez a követelmény, mert a cég az évek során olyan üzletpolitikát folytatott, hogy támogatta a pedagógusokat TI kalkulátorok beszerzésében. Ezzel viszont kizárja a kíváncsi diákokat, az újító szellemű pedagógusokat, és ez felelőtlen vállalati magatartás. Nem számítok rá, hogy a TI ezen változtatni fog a közeljövőben, de szeretném őket egy jobb szemléletre ösztönözni, hogy gondolkodjanak el a saját szerepükről az oktatásban, tegyék programozhatóbbá, nyíltabbá az Nspire gépeket, és kezdjenek újra párbeszédet a programozói közösségekkel."

(forrás: cemetech.net - itt hozzászólások is olvashatóak, ahogy a TI-Nspire Google csoportban is)

Ajánlott bejegyzés:
Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

(További TI-Nspire és Casio Prizm témájú bejegyzések itt Kalkulátorisztánban.)

Interfész a Google számológéphez

Nem hivatalos tudományos kalkulátor "interfész", kényelmes felhasználói felület a Google kereső beépített számológépéhez. Érdekessége még az x-number beviteli mód, mellyel bizonyos "szabályosabb", gyakran előforduló számok gyorsabban, kevesebb gombnyomással vihetőek be (például a 2.007.000 beírható 2M7T-ként).

(forrás: xnumber.com)

2011. március 6., vasárnap

Design számológépes óra - koncepció

A hongkongi designer, Mike Mak CW-01 típusnévre hallgató (a CW minden bizonnyal a calculator watch rövidítése) számológépes óra koncepciója (katt a képre). Az óra különlegessége a minimalista-kubista, "faltól falig" gombsor és a gombokon lévő "pixeles" számok, műveleti jelek (az inverz lcd kijelző már elcsépelt ugyan, de illik a kalkulátorhoz).

(forrás: mikemak.com)

Ajánlott bejegyzés:
Casio tudományos számológépes óra - fantáziarajz
Vasarely számológépes órája
Puma számológépes óra

2011. március 3., csütörtök

Sinclair számológépek a 70-es évekből

A hazánkban főleg a ZX Spectrum személyi számítógépről ismert, Sir Clive Sinclair nevével fémjelzett brit Sinclair cég a 70-es években zsebszámológépeket is tervezett és gyártott (napjainkban is főleg formatervezéssel, innovációval foglalkoznak - lásd A-Bike). A Sinclair Research weboldalán találtam ezeket a régi kalkulátorokat (katt a képre), rövid ismertetővel.

A kép bal szélén például a fekete színű számológép egy Sinclair Executive 1972-ből (tervezte: Iain Sinclair):
"Ez volt a világ első "slim", azaz vékony kialakítású zsebszámológépe. LED kijelzővel rendelkezett, és kis méretű hallókészülék-elemekkel üzemelt. A kis energiafelhasználás lehetővé tette az alacsony kapacitású gombelemek használatát. A jelentkező (táp)feszültség-ingadozást ugyan az integrált áramkörök gyártói nem javasolták, de a dolog a gyakorlatban működött.* A gombsor egy nagyon vékony, fröccsöntött membrán volt - ez is segített még vékonyabbá tenni a kalkulátort. A készülék ára 79,95 font volt. Jelenleg a New York-i Modern Művészeti Múzeum és a Londoni Tudományos Múzeum állandó kiállításának darabja."

Középen egy Sinclair Cambridge Universal Scientific látható (1975, tervező: John Pemberton):
"A Cambridge Scientific egy tudományos számológép volt [megjegyzés: mai szemmel inkább "féltudományos", mint ez a Philips], és a maga idejében nagyon aprónak számított 99 gram súlyával és 50 x 111 x 28 mm-es méretével. Tudományos üzemmódban 5 digites mantisszát tudott ábrázolni és 2 jegy exponenciális kitevőt. RPN üzemmódban működött, mivel a processzora (egy Texas Instruments chip) így volt programozva. Ez azt jelenti, hogy például a 2 és a 4 összeadásához először a 2-t kellett beírni, aztán a 4-et, majd a + jelet (és nem kellett = jelet nyomni). Sikerességének kulcsa az alacsony ára volt, mely mindössze 43,95 font volt (később már 32,95 fontért is elérhető volt, illetve házilag összeépíthető készletként, "KIT"-ként már 27,45 fontos áron)."

Sovereign - a két "távirányító-szerű" készülék a kép jobb oldalán (1976, John Pemberton):
"Ez a "high-end", csúcstechnikájú készülék 1976-ban került bevezetésre, és ez volt az egyik utolsó Sinclair zsebszámológép. A vörös LED kijelző 8 számjegyet tudott megjeleníteni. Százalékszámítás, négyzetgyök és négyzetre emelés funkcióval is rendelkezett, valamint memóriával. A készülék háza préselt acélból készült. Ez lehetővé tette, hogy a feketére festett változat mellett krómozott, ezüstözött vagy aranyozott változatban is forgalomba kerüljön. Néhány színarany példány is készült a típusból. 1976-ban a krómozott kalkulátor 30 fontba került, az aranyozott pedig kétszer ennyibe. Az ezüstözött változatból egy limitált kiadás is forgalomba került 1977-ben, Erzsébet királynő ezüst (25 éves) jubileuma alkalmából. A Sovereign mérete 36 x 141 x 12 mm volt, és két 2,5 voltos elemmel működött."

(forrás: sinclairzx.com)

*A dőlt betűs rész Pipásnak, a Számológép Fórum tagjának és fiának fordítása, köszönet érte.

Ajánlott bejegyzések:
Házilag összeépíthető számológép a 70-es évekből
Gillette GPA - egy penge retro számológép
Nagyon retro számológépes óra közepesen szőrön csuklón
Két gyönyörű Sinclair számológép

Oris cirkuláris logarléces óra

Oris Big Crown X1 Calculator cirkuláris logarléces óra (katt a képre). A gyönyörű, teljesen mechanikus szerkezet ára nem kevesebb mint 5.000 svájci frank, azaz körülbelül egymillió forint.

(forrás: watch-happening.blogspot.com)

(További cirkuláris logarléces órák itt a Számológép Blogban.)

Tipp:
számológépes-óra.lap.hu

2011. március 2., szerda

További Kindle számológép ötletek

Még több számológép tipp, ötlet az Amazon Kindle e-book olvasóra - a Kindle 3 wifi kapcsolatával például akár online kalkulátorokat is használhatunk, így három módszer is rendelkezésünkre áll, ha számológépre van szükségünk: 1) a szövegdoboz-számológép, 2) active content számológép alkalmazások, 3) online kalkulátorok.

(forrás: kindlevarazs.wordpress.com)

Ajánlott bejegyzések:
Számológép Amazon Kindle e-book olvasóra
Rejtett tudományos számológép az Amozon Kindle 2 e-book olvasóban

2011. március 1., kedd

Százalékszámítás - online százalék kalkulátor

A Százalékszámítás nevet viselő online alkalmazás segítséget nyújt az egyszerű százalékszámítási feladatokban és a kamatos kamat számításban. Emellett a kalkulációkat részletezi is, és beépített "mini szótárral" is rendelkezik.

Ajánlott bejegyzések:
III. lecke - Százalékszámítás számológépen
Százalékszámítás a Supakalk online számológépen