Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm

Következzék (saját fordításomban) egy hosszabb cikk Christopher "Kerm Martian" Mitchell tollából, melyben a Texas Instruments cég stratégiáját, a TI-Nspire sorozatot és a TI-Nspire CX-et bírálja, és inkább a Casio Prizm kalkulátor beszerzését javasolja (az eredeti a cemetech.net weboldalon tekinthető meg).

update: ide kattintva interjú is olvasható a szerzővel

"Az elmúlt tizenhárom évben a TI számológép programozói közösség elszánt tagja voltam. Először TI-BASIC programokat kezdtem írni még hatodik osztályban, TI-82-re. Hedikes koromban karácsonyra megkaptam a várva várt TI-83-at. Folyamatosan fejlesztettem a TI-BASIC tudásomat, programok százait írtam, majd a középiskolában elkezdtem beleásni magam a z80 Assembly-be. Elindítottam egy hobbi weboldalt és közösséget, melynek középpontjában a TI grafikus számológépek programozása állt - jelenleg, egy évtized múltán már 1700 tagja van. Sokkolhatja a TI programozói közösséget, hogy most az ellenség, a "gonosz" Casio számológépét támogatom ebben a cikkben (pedig a Casio a két "örök vesztes" egyike a grafikus számológépek világában [a másik "örök vesztes" a Sharp, esetleg a Hewlett-Packard lehet a szerző szerint - a fordító megjegyzése]). Azt gondolom, hogy a grafikus számológépek, és a kalkulátorokkal való kísérletezés diákok tízezreit, vagy inkább százezreit vezették be a programozás, az informatika és más technikai tudományok világába. Úgy vélem azonban, hogy a Texas Instruments már nem érzi ennek a társadalmi felelősségét, és egyre kevésbé tölti be ezt a szerepet.

Néhány hónappal ezelőtt megjelent a piacon a Casio új számológépe, a Prizm, mely tíz év szünet után az első színes kijelzős grafikus számológép. 16MB Flash memóriával, bőséges RAM-mal, és az említett 384 x 216 pixeles színes kijelzővel rendelkezik. A TI legutóbbi lépése a grafikus számológépek területén az öt éve bevezetett TI-Nspire, egy "repülőgép-hordozó méretű" kalkulátor volt, melyet megnyomorított, hogy tervezésénél cinkos módon nem elsősorban a programozhatóság volt a fő cél, hanem a szenderd teszteken, érettségin való használhatóság (így nem a felfedező diákokat szolgálta, hanem sokkal inkább a tanárokat, ill. magukat a teszteket). Ezután nagy ugrás következett: idén február végén a TI bejelentette, hogy színes LCD kijelzős modellekkel frissíti az Nspire sorozatot: ez lett az Nspire CX és CX CAS. Programozó társaimhoz hasonlóan én is nagyon izgatott lettem: hátha a TI meglátta a fényt, hogy inspirálni kell a diákokat, hogy matematikusokká, informatikai szakemberekké, villamosmérnökökké váljanak. Sajnos azonban az az igazság, a CX folytatja azt a sort, azt a süllyedést, amit az Nspire elkezdett. Ezért azt kell tanácsolnom minden számológép rajongónak, hogy Nspire CX helyett vásároljon inkább Casio Prizm kalkulátort. Elmondom miért.

A Prizm külsőleg egy vonzó számológép, a mai design trendekkel: fényes, fekete műanyag tok, króm díszítésekkel. A TI kalkulátorokhoz szokott kezeknek jól esik egy ilyen tömör, masszív szerkezetet fogni, a sima, lekerekített gombokat öröm érinteni, megnyomni. Két napja van nálam egy Prizm, és még mindig fedezek fel rajta új funkciókat. A menüje először persze szokatlan egy TI-83+, 84+ programozónak, inkább a TI-89 szoftveréhez hasonlít a főmenüvel, melyek a matematikai, grafikus, programozási, táblázatkezelő, dokumentumkezelő, rajzoló stb. módokhoz vezetnek. Természetesen a színes kijelző a gép legfőbb újítása, de a szoftverét úgy írták, hogy gazdagon és hatékonyan éljen is a színek nyújtotta lehetőséggel - ahhoz képest, hogy újítás, egész kiforrottan. Valójában a Casio sok éves tapasztalattal rendelkezik a színes kijelzős kalkulátorok területén, hiszen 1996-ban, tizenöt évvel ezelőtt kiadtak már egy négyszínű [vagy három, ha az "üres" hátteret nem számítjuk - a fordító megjegyzése] számológépet, mely azonban sajnos nem ért el túl nagy sikert. Ami a hardvert illeti, egy erős, 116 MHz-es SH3 processzora van (melyet 58 Mhz-re korlátoztak), 16 MB Flash ROM, és 2 MB (vagy 61 KB, attól függ hogy nézzük) RAM. Amin meglepődtem, hogy pont ugyanazokkal a portokkal rendelkezik, mint a legtöbb TI számológép: mini USB porttal és 2.5 mm-es soros jack-kel. Már alig várom, hogy feltelepítsem rá a CALCnet 2.2-t, a saját TI számológép-hálózati protokollomat. És bár a specifikációi még mindig azon a szinten vannak, mint a PDA-k tíz évvel ezelőtt, de egy grafikus számológéptől ez is tiszteletreméltó.

Természetesen egy cég működésének fontos része a fejlesztési költségvetés, így a Casio keze is eléggé kötve volt, nem olyan egyszerű egy új kalkulátorral előállni és felvenni a versenyt a TI-vel. Leginkább azt kifogásolják számológép berkekben, hogy annak ellenére, hogy a Prizm 58 Mhz-es, a BASIC értelmező nagyon lassú. Ahogy próbálgattam, sajnos programból csak nyolc szín használható a rajzoláshoz, és a TI-BASIC után csalódást okozott a grafikus utasítások alacsony száma. De mindezen korlátok ellenére a Casio BASIC íze, hangulata messze-messze felülmúlja az TI-Nspire szánalmas, kezdetleges lehetőségeit. Az a helyzet, hogy forrásaim alapján az Nspire CX programozási környezetén semmit sem fejlesztettek, csak a színes kijelző és a kecsesebb külső az, amiben a CX újat mutat.

És ez vezet el oda, amit a címben tanácsolok, ez az az érv, ami miatt nekem is, neked is, és mindenkinek érdemesebb inkább Casio Prizm számológépet vásárolnia. Nem azért, mert technológiailag sokkal jobb készülék, hanem mert ahogy a Cemetech egy tagja fogalmazta meg IRC-n, a TI egyszerűen monopólium lett az elmúlt években, és már csak az a lényeg számára, hogy bebiztosítsa a helyzetét mint a szabványos vizsgákra alkalmas számológépek legfőbb gyártója, és gondosan ápolja a kapcsolatát a pedagógusokkal, oktatási intézményekkel. Igen ám, de közben már nem törődik a másik, a legfőbb csoporttal, a számológépeket használó diákokkal. Pedig ez jelentené az igazi - és ráadásul ingyenes - reklámot. A sok tízezer számológép program, kezdve a tudományos és matematikai programoktól a nagyszerű játékokig... Ezek a lehetőségek most inkább a régebbi kalkulátor típusok felé terelik a vásárlókat, és nem ösztönzi őket arra, hogy a legújabb modelleket megvásárolják. És úgy érzem, hogy nem csupán pénzügyi szempontból érné meg a TI-nek, ha visszatérne a korábbi, programozás-centrikusabb útra, hanem a már említett társadalmi felelősség is, hogy ezzel is támogassa a diákokat abban, hogy felismerjék magukban a jövő fejlesztőit, programozóit. A világ egyre gyorsabban halad afelé, hogy a technológia szinte mindent átszőjön, az élet minden területén. És a jövő nemzedékeit támogatni kell abban, hogy lelkesedjenek a mérnöki, tervezői munka, a találmányok iránt. Számtalan emberrel beszéltem, akik felidéztek emlékeket a régi TI számológépeikről, azok programozási lehetőségeiről, és hogy a TI programozó közösség hogyan terelte őket a technológiai tudományok, szakok felé, és választottak műszaki pályát. Ezért tarthatatlan a TI lépése, mellyel megpróbálja megakadályozni, hogy a diákok aktívan, kedvük szerint programozhassák a gépeiket, és az Nspire BASIC nyelvjárását is szinte a felismerhetetlenségig butítja, s közben foggal-körömmel, jogi eszközökkel harcol azok ellen, akik megpróbálják "jailbreak"-kel, feltöréssel bővíteni az Nspire képességeit, hogy olyan valódi, kipróbált programozható eszközökké válhassanak, mint a TI-83 +/SE és a TI-84 +/SE sorozat, melyeknek még szinte korlátlan lehetőségeik voltak. A TI hozzáállása ebből a szempontból az Apple-ére hasonlít, amely korlátozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon használhassák a platformot. Az Apple-t, melynek legfőbb bevételét az eladott programok, játékok adják, sokszor kritizálják is emiatt. Csakhogy a világ több, mint fejlett "oktatási technológia", ahogy a TI nevezi. Meggátolja a diákokat, hogy ezzel a nagy teljesítményű eszközzel kísérletezzenek, felfedezzék azt. A lényeg, hogy ellentétben a TI-vel, a Casio inkább a felhasználókra bízza a fejlesztést, a felfedezés örömét, és nem követi el a TI-Nspire hibáját. És bár még nincs hivatalos SDK a Prizm-hez, a hackerek, Casio és TI közösségek már elkezdték tanulmányozni a készüléket, hogy a PC háttértárként felismerje a Prizm-et és egyszerűen telepíthetőek legyen rá új alkalmazások, szemben a TI-vel, ahol már túlbonyolított a TI Connect szoftver. Még az operációs rendszer is könnyebben frissíthető a Casio-n, mivel a TI gépek egy nagyon összetett és lassú matematikai algoritmust, ellenőrzést futtatnak, mielőtt engedélyezik a frissítést.

Sajnos, a Casio Prizm valószínűleg jóval kevesebb helyen lesz forgalmazva és kevesebben is fogják vásárolni, mint az Nspire CX-et, ami nagyon szomorú. És ez nem az Nspire CX mint készülék vagy a Texas Instruments márkanév érdeme. A legtöbb iskola egyszerűen kizárólag TI számológépeket hajlandó használni, ez a követelmény, mert a cég az évek során olyan üzletpolitikát folytatott, hogy támogatta a pedagógusokat TI kalkulátorok beszerzésében. Ezzel viszont kizárja a kíváncsi diákokat, az újító szellemű pedagógusokat, és ez felelőtlen vállalati magatartás. Nem számítok rá, hogy a TI ezen változtatni fog a közeljövőben, de szeretném őket egy jobb szemléletre ösztönözni, hogy gondolkodjanak el a saját szerepükről az oktatásban, tegyék programozhatóbbá, nyíltabbá az Nspire gépeket, és kezdjenek újra párbeszédet a programozói közösségekkel."

(forrás: cemetech.net - itt hozzászólások is olvashatóak, ahogy a TI-Nspire Google csoportban is)

Ajánlott bejegyzés:
Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

(További TI-Nspire és Casio Prizm témájú bejegyzések itt Kalkulátorisztánban.)