2010. június 28., hétfő

Az én TI-92-m

Közel egy hete van birtokomban egy TI-92, ami igazi különlegesség: egy QWERTY billentyűzettel (gombsorral) rendelkező, Texas Instruments gyártmányú programozható grafikus számológép. Ahogy a kézikönyve, használati utasítása címlapján olvasható: "The math power of a computer with the indepence of a graphing calculator" azaz "Egy számítógép matematikai ereje, egy grafikus zsebszámológép függetlenségével (hordozhatóságával)".

A szerkezet 1995-ben jelent meg, így ma már szinte muzeális kütyünek számít. QWERTY gombsorával és méretével tulajdonképpen egy evolúciós zsákutca a zsebszámológépek fejlődősének fáján (vagy térképén, ha már zsákutca), mert bár született két utódja, a TI-92 Plus (1998) és a TI-Voyage (2002), azóta azonban nem került gyártósorra hasonló felépítésű TI modell, a többi gyártó pedig (Casio, Hewlett-Packard, Sharp) soha nem is rukkolt elő ilyen óriás-zsebszámológéppel. Jobban belegondolva a TI-92 a 80-as évek "zsebszámítógépeinek" (melyeket ma inkább "programozható tudományos számológép"-ként határoznánk meg) "jóllakott óvodás" küllemű unokájának is tekinthető.

Az én példányom első tulajdonosa bizonyos Gerald Fränzel volt (vélhetően még a 90-es évek közepén), aki még a nevét is belekarcolta a gép elemtartó-fedelének belső oldalába és a védőtokba - ezekről a gépbe karcolt betűkről, ákombákomokról Ottlik Géza Iskola a határon c. regényéből az iskolapadokra, tanszerládákra karcolt rovátkák és a régi tankönyvekbe írt nevek jutottak eszembe. Hogy Gerald Fränzel után kihez került a gép, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy előttem már volt két magyar tulajdonosa: az ismerősöm, akitől vásároltam, és az a valaki, akivel ő cserélte korábban. Tehát én már legalább a negyedik gazdája vagyok.

Az egyik tulajdonos egy minimális "moddingot", átalakítást is eszközölt a gépen: fúrt egy lyukat a készülékre, amin keresztül akár hálózatról is üzemeltethető, nem csak elemről (ez valóban apró átalakítás ahhoz képest, hogy van, aki egy komplett pipát épít a grafikus számológépébe).

A több mint 500 oldalas használati útmutatóban pedig egy "Park City High School - Mathematics Department" pecsét is található, arra utalva, hogy a könyv karrierjét egy amerikai középiskolában kezdte (akár ezzel a kalkulátorral együtt, vagy akkor még külön).

A TI-92-ről az első benyomásaim: óriás kijelző tintakék pixelekkel, a legendás Texas Instruments logo (Texas állam térképe, benne egy "t" és egy "i" betű), kedvesen bumfordi külső... A tudása pedig egyszerűen lehengerlő - legalábbis korának, azaz a 90-es évek közepének FX, CFX sorozatú Casio grafikus számológépeihez képest mindenképp. A készülék érdekessége még a "Made in Italy" felirat, amely arról tanúskodik, hogy a kilencvenes évek közepén előfordult, hogy egy elektronikai kütyüt nem Kínában vagy más távolkeleti országban gyártottak, hanem valahol Itáliában. Igaz, Olaszországban hagyománya van a számológép- és irodatechnika-iparnak, gondoljunk csak az Olivetti márkára.

Azt hiszem jó vásárt csináltam, hiszen egy új, hasonlóan komoly matematikai és programozhatósági képességekkel, lehetőségekkel bíró grafikus számológép árának töredékének jutottam ehhez az egyszerre muzeális és örök kalkulátorhoz. Bízom benne, hogy sokáig tökéletesen működőképes állapotban marad (korát eddig csupán burkolatának kopása mutatja - szerencsére a nyomógombok feliratai sértetlenek), és segít elmélyíteni a zsebszámológépekkel ill. azok programozásával, "lelkivilágával" kapcsolatos ismereteimet.

Ajánlott bejegyzések:
Interjú Litauszky Györggyel (akinek a TI-92 programozása a hobbija)
Pi közelítő program TI-92-re
Emlék egy régi Texas Instruments prospektusról

2010. június 24., csütörtök

II. interjú Tóth Viktorral, az rskey.org gazdájával

A Számológép Blog első interjúalanya Tóth Viktor, az rskey.org, az egyik legismertebb és legnagyobb zsebszámológép-adatbázis és gyűjtemény gazdája volt még tavaly novemberben. A gyűjtő most ismét válaszolt néhány kérdésre.

- Szia Viktor! Az előző interjúból kimaradt néhány fontos kérdés... Tudod pontosan, hány számológép van a gyűjteményedben? Ha igen, mennyi?
- Pontosan nem tudom. Ca. 400 programozható típus van a birtokomban, van amiből több is, van viszont amiből csak hibás, nem javítható példány. Összesen talán lakik mintegy ezer számológép a dobozokban, de ezek fele nem programozható, s igazándiból arra várnak, hogy egy szép nap, ha sok időm lesz, eladogassam öket az eBay-en.

- Az múltkori interjú óta eltelt kb. 8 hónapban mennyit bővült a gyűjteményed?
- Ha hihetek az adatbázisnak, akkor két programozható masinával (legalábbis két masina van az adatbázisban, melyek képét az elmúlt nyolc hónapban scanneltem be.) További kilenc nem programozható gép is került a birtokomba. A gyűjtemény bővülése lelassult, részben időhiányból kifolyólag, részben viszont azért, mert amit könnyű volt beszerezni, azt mind beszereztem.

- Mint számos régi számológép tulajdonosa, hogy tapasztalod, jellemzően milyen hibák fordulnak elő az öreg kalkulátoron? (Inkább kijelző, gombsor vagy egyéb hibák?)
- A leggyakoribb probléma az öregedő NiCd akkumulátorokból szivárgó gáz ill. elektrolit okozta korrózió. A kifolyt nem tölthető elemek is csúnya nyomokat hagynak, de ezek messze nem tesznek annyi kárt mint a NiCd akkumulátorok.

A régi LED vagy vákuum fluoreszcens kijelzőjű számológépekben tipikusan van egy egyszerű feszültségtöbbszöröző áramkör, mely a régi MOS áramkörök illetve a VFD üzemi feszültségét állítja elő. Ez gyakran tönkremegy. Szerencsére ezek az áramkörök jobbára diszkrét alkatrészekből épültek, így viszonylag könnyen javíthatóak.

A korai MOS technológia nagyon érzékeny volt a sztatikus elektromosságra; nem ritka az olyan számológép, amelyben valamelyik integrált áramkör halott. Ezek nyilván javíthatatlanok, hiszen a céláramkört pótolni csak másik számológép kannibalizálásával lehetséges.

Elsősorban a nagyon korai LED kijelzőknél nem ritka a hiányzó szegmens; mikroszkóp alatt látható, hogy a szegmenshez áramot vezető aranyszál törik el. (Életem első kvarcórája a 70-es években így ment tönkre, legnagyobb bánatomra.) Olyat is láttam már, hogy a szegmensmeghajtó IC egyik kimenete szállt el; ez viszonylag könnyen orvosolható probléma, mert a kiesett áramkör sokszor egyetlen tranzisztorral pótolható.

Nagy problémát jelent a műanyag alkatrészek lebomlása, különösen a puha, gumiszerű műanyagból készült alkatrészek esetén. Így megy tönkre a mágneskártyás számológépek kártyatovábbító görgője, de láttam már olyat is, hogy nyomtatós számológépben a nyomtatófej ment tönkre, a szintetikus gumiból készült számjegykalapácsok egyszerűen szétfolytak.

- Mely gyártók termékei bizonyulnak évtizedek után is a legmegbízhatóbbnak?
- A korai HP gépek (HP-65, HP-67) meglepően jól bírják, a mágneskártya-továbbító görgőt leszámítva. A HP-67-tel egyidős HP-2x sorozat kevésbé, elsősorban azért mert az akkumulátor csatlakozója ezekben a gépekben erősen hajlamos a korrózióra, viszont az akkumulátor kritikus feszültségszabályozó szerepet tölt be; a rossz csatlakozás garantálja, hogy legközelebb ha a gép töltőre kerül és be van kapcsolva (vagy akár kikapcsolt állapotban is a 'C'-sorozat esetén melynek CMOS memóriája mindig áram alatt van) a túlfeszültség megöli az érzékeny IC-ket. A HP-3x sorozat mechanikai szerkezete pocsék, viszont a HP-1x sorozat megint kitűnő (a HP-15C minden idők talán egyik legkiemelkedőbb számológépe, s rendkívül megbízható is.)

A Texas Instruments gépeivel is hasonló a helyzet. A korai gépek (SR-52, TI-59) kicsit "olcsóbbnak" érződnek a HP gépekhez képest, de a mágneskártya kivételével megbízhatóak. (Maga a mágneskártya-szerkezet lényegesen kevésbé megbízható, mint a HP gépek esetén; ennek állítólag egyebek közt szabadalmi okai vannak.) Viszont később, már a korai LCD gépek idején a TI katasztrofálisan rossz billentyűzetet produkált; ezek újkorukban sem voltak jók, évtizedekkel később teljesen használhatatlanokká váltak.

Ami a kisebb gyártókat illeti, pl. a Sharp, Casio, Commodore, National Instruments gépei mind viszonylag megbízhatóaknak bizonyultak. Ugyanakkor az olcsóságra törekvő modellekről, pl. a Sinclair gépeiről ugyanez nem mondható el.

Meglepő hogy a korai szovjet kalkulátorok viszonylag bírják a gyűrődést, a szörnyűséges fröccsöntött plasztik ellenére.

- Bár kézenfekvőnek tűnik, honnan jött az ötlet, hogy a pi szerepeljen csaknem minden számológéped kijelzőjén az rskey.org-on?
- Az ördög emlékszik rá. Eredetileg a -8.8888888E-88-at akartam a kijelzőre tenni, nem tudom már mi késztetett arra, hogy meggondoljam magam.

- Ha nem bizalmas információ - körülbelül milyen az általad újonnan vásárolt, használtan vásárolt, vagy cserével, esetleg ingyen felajánlással a gyűjteményedbe került számológépek aránya?
- Ezt nem tartom számon. A gépek jó része az eBay-ről származik, abból az időből amikor az eBay-en még olcsón is lehetett "zsákmányra" bukkanni. Sok gépet használtcikk boltokban sikerült beszerezni. Voltak adományok is, barátoktól, ismerősöktől éppúgy mint vadidegentől.

- Gondolkodtál már azon, hogy a kifejezetten programozható (és programozható grafikus) számológépekre specializálódott gyűjteményed kibővítsd más számológépekkel, pl. számológépes órákkal, stb.?
- Nem! Van egy barátom Texasban, aki a kalkulátorok mellé elkezdett GPS készülékek gyűjtésével is foglalkozni, neki is mondom, nekem egy elmebaj bőven elég! Arról nem is beszélve, hogy nem tervezek nagyobb házba költözni, márpedig ez a ház nagyjából megtelt!

- Mit gondolsz David L. Jones * DIY programozható tudományos számológépes órájáról? (http://www.calcwatch.com)
- Szeretem az ilyen marháskodásokat. Nekem egyszer egy Nixie-csöves karóra tetszett meg annyira, hogy meg is vettem: http://www.amug.org/~jthomas/watch.html.

- Ha egyáltalán össze lehet hasonlítani objektíven a legújabb grafikus számológépeket, melyik "zászlóshajót" tartod a legjobb, leghasználhatóbb készüléknek? (Casio Classpad, HP-50g, TI-Nspire?)
- Ha rajtam múlna, a győztes egy HP-50G lenne de a TI-89 kijelzőjével.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Szívesen!

(* David L. Jones-szal, a MicroWatch programozható tudományos számológépes óra alkotójával itt és itt olvasható interjú.)

2010. június 22., kedd

Red Bull ládaderbi - gördülő számológép

Óriás számológépet formáló flúgos járgány (The Numerator 2.0), amely győzelmet hozott csapatának egy 2007-es amerikai Red Bull ládaderbin.

(forrás: Flickr)

Guruló valódi számológépek:
Texas Instruments grafikus számológép alapú robot
Csendélet egy Texas Instruments számológép-robottal

Tipp:
Red Bull dobozokból hajtogatott modellautók versenye

Miniatűr Lego számológép építőelem

Miniatűr, 2 x 2 kapcsolóelem méretű Lego darabka, amely egy számológépet (vagy pénztárgépet, a "kijelző" bal oldalán látható dollárjel alapján) szimbolizál. Természetesen nem működőképes, csupán egy Lego iroda vagy Lego iskola dísze illetve használati tárgya lehet, egy apró Lego asztalkára tapasztva.
Állítólag nagyon ritka darab, és csaknem 3 dollárba kerül egyetlen ilyen építőelem.

(forrás: findmybrick.com)

Léteznek működőképes Lego számológépek is:
például ez vagy ez, a Lego-ból épített mechanikus számológépekről nem is beszélve.

2010. június 18., péntek

Adidas számológépes óra narancssárga-rózsaszínben is

A korábban bemutatott Adidas számológépes óra (típusa: Adidas Taipei) nem csak fekete-arany és hupikék-lila színkombinációkban létezik, hanem a fotón látható narancssárga-rózsaszín változatban is. Az órák 50 fontos áron kaphatóak a ShadeStation webáruházban.

(forrás: shadestation.co.uk)

Egy nem hivatalos grafikus számológép hirdetés

Egy nem hivatalos (és kissé trágár) Texas Instruments grafikus számológép hirdetés.

(forrás: extremeadvertisements.com)

Betonba döngölt számológép

Kegyetlen művészet: betonba döngölt zsebszámológép.

(forrás: Flickr)

Hasonló hidegvérűségre vall:
A sörétes puskával szétlőtt számológép

2010. június 17., csütörtök

2010. június 15., kedd

Már Magyarországon is kapható a csokoládé-számológép

Immár hazánkban is kapható a Choc-u-lator csokoládé számológép, 1990 Ft-os áron, az entrend.hu webáruházban. A leírásban a szemfüles olvasó rímekre is lelhet:

"Érzéki csalódás! Egy számológép ami csoki formájú. Megtévesztésig hasonlít egy tábla csokira ez a kis hasznos gépezet. Még a csomagolás is egy tábla csokira utal, ellenben egy számológépet takar. Az alapvető matematikai műveletek elvégzése is könnyebben mehet, ha ilyen csoki illatú számológéppel dolgozunk. Igen, nem tévedés, csoki illatú. Ha ezt használjuk akkor akár a kalóriákat is számolhatjuk."

(forrás: entrend.hu)

(Még több csokoládé számológép itt Kalkulátorisztánban.
Azoknak az olvasóknak pedig, akikben a fenti fotó erotikus asszociációkat ébresztett: Logarléc és erotika, avagy a logarléccel elfenekelt diáklány.)

Újabb fotók a Takara számológépes óra-robotról

Két új(abban felfedezett) fénykép a Takara számológépes óra-robot kombóról.

(forrás: uniquewatches.net)

(Még több Takara témájú bejegyzés itt a Számológép Blogban.)

2010. június 11., péntek

Érintőkijelzős Casio számológépes óra 1984-ből

Érintőkijelzős Casio számológépes óra (Casio AT-550), melybe a számjegyeket és a műveleti jeleket ujjal a kijelzőre rajzolva lehetett bevinni - lásd ezt az archív újsághirdetést.

(forrás: watches.gafortiby.com és raredigitalwatches.com)

2010. június 10., csütörtök

Az abakusz maszkos ember

Nick Cave chicago-i művész posztmodern alkotása ez a vívóruhának ható, tarka gombokkal kirakott "páncél" abakusz arcvédővel.

(forrás: beautifuldecay.com)

(Még több művészet témájú bejegyzés itt a Számológép Blogban.)

2010. június 9., szerda

Irkafirka: TI-82 vs. TI-85

Irkafirka egy füzetben egy TI-82 és TI-85 típusú grafikus számológépről, az alábbi szöveggel: "John 130 dollárt költött egy TI-82-re, ahelyett hogy egy olcsóbb és okosabb TI-85-öt vett volna. A TI-82 teljes használati utasítása nem más, mint egy szopóka-nyalóka."

A bal oldali rajzon felül az erős TI-85 látható fegyverrel a kezében, alul pedig a botjára támaszkodó öreg TI-82 (valójában a TI-85 korábbi modell a TI-82-nél).

(forrás: therlc.com)

2010. június 8., kedd

Grafikus számológépek összehasonlító táblázata

Programozható grafikus zsebszámológépek összehasonlító táblázata a pár napja indult Számológép Enciklopédiában.
Jelenleg 15 készülék adatlapja található a táblázatban, de a kalkulátorok listája folyamatosan bővül.

(forrás: Számológép Enciklopédia)

2010. június 6., vasárnap

Isaac Asimov egy retro számológép hirdetésen

A nagy pajeszú szemüveges fickó nem más, mint Isaac Asimov ezen a régi Radio Shack programozható tudományos zsebszámológép (vagy ahogy akkoriban nevezték ezt a kalkulátor-kategóriát: "zsebszámítógép") hirdetésén, melynek szövege: "Pár éve még csak a sci-fi világában létezett olyan számítógép, amely elfér egy zsebben".

(forrás: electrose.hu)

Még több sci-fi:
Űrkalóz logarléccel a szájában
Űrben keringő Casio tudományos számológépek
És végül: HP számológépek, melyek valóban jártak az űrben

2010. június 2., szerda

Számológép Enciklopédia - TiddlyWiki alapokon

Számológép Enciklopédia, a TiddlyWiki tartalomkezelő rendszerben építgetve, egyre több információval és hasznos linkkel.

(forrás: csetneki.hu/enciklopedia)