II. interjú Tóth Viktorral, az rskey.org gazdájával

A Számológép Blog első interjúalanya Tóth Viktor, az rskey.org, az egyik legismertebb és legnagyobb zsebszámológép-adatbázis és gyűjtemény gazdája volt még tavaly novemberben. A gyűjtő most ismét válaszolt néhány kérdésre.

- Szia Viktor! Az előző interjúból kimaradt néhány fontos kérdés... Tudod pontosan, hány számológép van a gyűjteményedben? Ha igen, mennyi?
- Pontosan nem tudom. Ca. 400 programozható típus van a birtokomban, van amiből több is, van viszont amiből csak hibás, nem javítható példány. Összesen talán lakik mintegy ezer számológép a dobozokban, de ezek fele nem programozható, s igazándiból arra várnak, hogy egy szép nap, ha sok időm lesz, eladogassam öket az eBay-en.

- Az múltkori interjú óta eltelt kb. 8 hónapban mennyit bővült a gyűjteményed?
- Ha hihetek az adatbázisnak, akkor két programozható masinával (legalábbis két masina van az adatbázisban, melyek képét az elmúlt nyolc hónapban scanneltem be.) További kilenc nem programozható gép is került a birtokomba. A gyűjtemény bővülése lelassult, részben időhiányból kifolyólag, részben viszont azért, mert amit könnyű volt beszerezni, azt mind beszereztem.

- Mint számos régi számológép tulajdonosa, hogy tapasztalod, jellemzően milyen hibák fordulnak elő az öreg kalkulátoron? (Inkább kijelző, gombsor vagy egyéb hibák?)
- A leggyakoribb probléma az öregedő NiCd akkumulátorokból szivárgó gáz ill. elektrolit okozta korrózió. A kifolyt nem tölthető elemek is csúnya nyomokat hagynak, de ezek messze nem tesznek annyi kárt mint a NiCd akkumulátorok.

A régi LED vagy vákuum fluoreszcens kijelzőjű számológépekben tipikusan van egy egyszerű feszültségtöbbszöröző áramkör, mely a régi MOS áramkörök illetve a VFD üzemi feszültségét állítja elő. Ez gyakran tönkremegy. Szerencsére ezek az áramkörök jobbára diszkrét alkatrészekből épültek, így viszonylag könnyen javíthatóak.

A korai MOS technológia nagyon érzékeny volt a sztatikus elektromosságra; nem ritka az olyan számológép, amelyben valamelyik integrált áramkör halott. Ezek nyilván javíthatatlanok, hiszen a céláramkört pótolni csak másik számológép kannibalizálásával lehetséges.

Elsősorban a nagyon korai LED kijelzőknél nem ritka a hiányzó szegmens; mikroszkóp alatt látható, hogy a szegmenshez áramot vezető aranyszál törik el. (Életem első kvarcórája a 70-es években így ment tönkre, legnagyobb bánatomra.) Olyat is láttam már, hogy a szegmensmeghajtó IC egyik kimenete szállt el; ez viszonylag könnyen orvosolható probléma, mert a kiesett áramkör sokszor egyetlen tranzisztorral pótolható.

Nagy problémát jelent a műanyag alkatrészek lebomlása, különösen a puha, gumiszerű műanyagból készült alkatrészek esetén. Így megy tönkre a mágneskártyás számológépek kártyatovábbító görgője, de láttam már olyat is, hogy nyomtatós számológépben a nyomtatófej ment tönkre, a szintetikus gumiból készült számjegykalapácsok egyszerűen szétfolytak.

- Mely gyártók termékei bizonyulnak évtizedek után is a legmegbízhatóbbnak?
- A korai HP gépek (HP-65, HP-67) meglepően jól bírják, a mágneskártya-továbbító görgőt leszámítva. A HP-67-tel egyidős HP-2x sorozat kevésbé, elsősorban azért mert az akkumulátor csatlakozója ezekben a gépekben erősen hajlamos a korrózióra, viszont az akkumulátor kritikus feszültségszabályozó szerepet tölt be; a rossz csatlakozás garantálja, hogy legközelebb ha a gép töltőre kerül és be van kapcsolva (vagy akár kikapcsolt állapotban is a 'C'-sorozat esetén melynek CMOS memóriája mindig áram alatt van) a túlfeszültség megöli az érzékeny IC-ket. A HP-3x sorozat mechanikai szerkezete pocsék, viszont a HP-1x sorozat megint kitűnő (a HP-15C minden idők talán egyik legkiemelkedőbb számológépe, s rendkívül megbízható is.)

A Texas Instruments gépeivel is hasonló a helyzet. A korai gépek (SR-52, TI-59) kicsit "olcsóbbnak" érződnek a HP gépekhez képest, de a mágneskártya kivételével megbízhatóak. (Maga a mágneskártya-szerkezet lényegesen kevésbé megbízható, mint a HP gépek esetén; ennek állítólag egyebek közt szabadalmi okai vannak.) Viszont később, már a korai LCD gépek idején a TI katasztrofálisan rossz billentyűzetet produkált; ezek újkorukban sem voltak jók, évtizedekkel később teljesen használhatatlanokká váltak.

Ami a kisebb gyártókat illeti, pl. a Sharp, Casio, Commodore, National Instruments gépei mind viszonylag megbízhatóaknak bizonyultak. Ugyanakkor az olcsóságra törekvő modellekről, pl. a Sinclair gépeiről ugyanez nem mondható el.

Meglepő hogy a korai szovjet kalkulátorok viszonylag bírják a gyűrődést, a szörnyűséges fröccsöntött plasztik ellenére.

- Bár kézenfekvőnek tűnik, honnan jött az ötlet, hogy a pi szerepeljen csaknem minden számológéped kijelzőjén az rskey.org-on?
- Az ördög emlékszik rá. Eredetileg a -8.8888888E-88-at akartam a kijelzőre tenni, nem tudom már mi késztetett arra, hogy meggondoljam magam.

- Ha nem bizalmas információ - körülbelül milyen az általad újonnan vásárolt, használtan vásárolt, vagy cserével, esetleg ingyen felajánlással a gyűjteményedbe került számológépek aránya?
- Ezt nem tartom számon. A gépek jó része az eBay-ről származik, abból az időből amikor az eBay-en még olcsón is lehetett "zsákmányra" bukkanni. Sok gépet használtcikk boltokban sikerült beszerezni. Voltak adományok is, barátoktól, ismerősöktől éppúgy mint vadidegentől.

- Gondolkodtál már azon, hogy a kifejezetten programozható (és programozható grafikus) számológépekre specializálódott gyűjteményed kibővítsd más számológépekkel, pl. számológépes órákkal, stb.?
- Nem! Van egy barátom Texasban, aki a kalkulátorok mellé elkezdett GPS készülékek gyűjtésével is foglalkozni, neki is mondom, nekem egy elmebaj bőven elég! Arról nem is beszélve, hogy nem tervezek nagyobb házba költözni, márpedig ez a ház nagyjából megtelt!

- Mit gondolsz David L. Jones * DIY programozható tudományos számológépes órájáról? (http://www.calcwatch.com)
- Szeretem az ilyen marháskodásokat. Nekem egyszer egy Nixie-csöves karóra tetszett meg annyira, hogy meg is vettem: http://www.amug.org/~jthomas/watch.html.

- Ha egyáltalán össze lehet hasonlítani objektíven a legújabb grafikus számológépeket, melyik "zászlóshajót" tartod a legjobb, leghasználhatóbb készüléknek? (Casio Classpad, HP-50g, TI-Nspire?)
- Ha rajtam múlna, a győztes egy HP-50G lenne de a TI-89 kijelzőjével.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Szívesen!

(* David L. Jones-szal, a MicroWatch programozható tudományos számológépes óra alkotójával itt és itt olvasható interjú.)