Kockavonat

Bár ezt a blogomat az elmúlt csaknem tíz évben eléggé elhanyagoltam (lehet ennek okairól is írok később), a számológépek iránti érdeklődésem az utóbbi néhány évben visszatért, és további érdekes tudományos és grafikus számológépeket gyűjtöttem, sőt, a számológépeim száma megtöbbszöröződött, és némileg a tudásom is gyarapodott róluk. Szereztem pl. TI-Nspire CX II-t, HP-50g-t, vagy épp egy Casio Classpad CP 400-at, több, a TI-89 családba tartozó kalkulátor mellett.

Most azonban egy, a matematikához azért kapcsolódó újdonságomra hívnám fel a figyelmet, a pár hete megalkotott Kockavonat roll and write játékra, amelyhez nem árt némi valószínűségszámítási tudás vagy érzék a szerencse mellett, hogy te építsd a leghosszabb vonatokat és te is juttasd el azokat a legmesszebbre, ezzel a legtöbb pontot gyűjtve.

Színes kijelzős grafikus számológép már a középkategóriában is: TI-84 Plus C

A Texas Instruments már a TI-Nspire CX sorozat után a legnépszerűbb középkategóriás grafikus számológép sorozatát, a TI-84-et is színes kijelzővel látta el: ez a TI-84 Plus C Silver Edition.

(forrás: education.ti.com)

Ajánlott bejegyzés:
Színes, érintőkijelzős Casio grafikus számológép a láthatáron: Casio fx-CP400

Színes, érintőkijelzős Casio grafikus számológép a láthatáron: Casio fx-CP400

A Casio már gyártott érintőkijelzős és színes kijelzős grafikus számológépet is, de eddig ezek a tulajdonságok csak különböző modellekben voltak elérhetőek. Hamarosan viszont érkezik egy olyan grafikus kalkulátor a japán gyártótól, mely egyesíti a 2011-ben megjelent színes kijelzős Casio Prizm és a már 2003 óta piacon lévő, érintőkijelzős Casio ClassPad sorozat előnyeit, ez lesz a Casio fx-CP400.

Érdemes tudni, hogy a világ első grafikus zsebszámológépét, az fx-7000G modellt is a Casio gyártotta 1985-ben.

(forrás: casio-intl.com)

Ajánlott bejegyzések:
Breaking News: színes kijelzős TI grafikus számológép - TI-Nspire CX
Breaking News: forradalmi Casio grafikus számológép - Casio Prizm fx-CG10
Ujjmozdulatokkal vezérelhető számológép
Érintőkijelzős Casio számológépes óra 1984-ből

Olvasói levél - programozható számológép "WriteView" kijelzővel

Egy olvasómtól, druszámtól, Sándortól érkezett az alábbi levél:

"Szia! Nemrég találtam a fantasztikus blogodat [ez azért túlzás, de köszönöm - a szerk. megj.] a számológépekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, nagy szakértője vagy a témának, ezért egy kérdéssel fordulok hozzád:

Munkám miatt olyan számológépre lenne szükségem, amelyik
- programozható (pl. BASIC variáció)
- aránylag nagy memóriája van, amely akár több tíz kilobájtban mérhető
- tud integrálni
- WriteView adatbevitellel bír (mondjuk enélkül is elvagyok, de annnnnyira tetszik)

Eddig egy Sharp EL-5120-as gépet használtam (pontosabban már kettőt is, az egyik 7, a másik 6 évet bírt ki, mindkettőnek a kijelzője „folyt el”) és pont a napokban keresek egy újat, ami azért még megfizethető kategória. Előre is köszönöm segítséged!

Tisztelettel: Sz. Sándor"

Kedves Sándor, köszönöm megtisztelő leveled. A feltételeidnek egyetlen - jelenleg kapható - Sharp számológép felel meg, a gyártó grafikus modellje, a Sharp EL-9900.

(Általánosságban is elmondható, hogy több tíz kilobájt méretű memóriával csak a programozható grafikus kalkulátorok rendelkeznek, a grafikus képesség nélküli modellek nem. Ezek mindegyike programozható az adott márkára jellemző BASIC nyelvjárásban, és emellett akár más nyelv(ek)en, pl. Assembly-ben is. A tankönyvi ábrázolás [WriteView / Natural Display / MultiView / Pretty Print] is elérhető csaknem az összes készüléken.)

Azonban én ezen Sharp számológép helyett az univerzálisabb és elterjedtebb Casio, Hewlett-Packard vagy Texas Instuments kalkulátorok valamelyikét javaslom (ezekhez jóval több segítséget, információt, példaprogramot is találhatsz az interneten). Az egyik legolcsóbb ilyen számológép a TI-83 Plus (lásd Wikipédia) - ez tán a legtöbbet használt grafikus kalkulátor, hatalmas szakirodalommal, programok sokaságával (ajánlom a TIcalc.org oldalt). A grafikus gépek ára nagyjából 25-30.000 Ft-tól indul, és a határ - ha nem is a csillagos ég, de - a 60-80.000 Ft-os kategória.

Amennyiben nem csak új, hanem használt kalkulátor is szóba jöhet, akkor természetesen jóval kedvezőbb áron (már 10-20.000 Ft körül összegért, vagy még olcsóbban) juthatsz hozzá nagyon komoly modellekhez, melyek akár szimbolikus algebrára is képesek, a programjaidat SD kártyára mentheted, stb.; de szinte valamennyi kalkulátor összekapcsolható számítógéppel is.

A közelmúltban több érdekes számológép is megjelent, például a színes kijelzővel rendelkező Casio Prizm és a TI-Nspire CX, de a legkomolyabb, legtöbb funkcióval rendelkező kalkulátornak a HP-50g-t tartják.

Végül egy megjegyzés: a Sharp EL-5120 jó kis masina, a gimnáziumban volt egy osztálytársamnak, sokáig irigykedtem is rá miatta (egyenlet megoldó, programozhatóság, három soros kijelző, stb.) - amíg meg nem kaptam az első grafikus kalkulátorom...

Ha további információra van szükséged, ajánlom figyelmedbe az általam idított Számológép Fórumot, ahol már több mint hatezer hozzászólás olvasható, és ahol nálam is hozzáértőbb személyektől kaphatsz tanácsokat (vagy akár eladó számológépeket is találhatsz).

(Még több olvasói levél, megkeresés itt a Számológép Blogban.)

Videó lejátszó TI-Nspire grafikus számológépre

Megjelent az nPlayer, egy szürkeárnyalatos videó lejátszó program TI-Nspire programozható grafikus zsebszámológépre. A bemutató videón látható gőzmozdony tán utalás a filmtörténet kezdeteire, amikor a moziban ülők megijedtek a filmvásznon feléjük közeledő vonattól.

(forrás: TIcalc.org)

Ajánlott bejegyzés:
Breaking News: színes kijelzős TI grafikus számológép - TI-Nspire CX

Olvasói levél - melyik számológépet válasszam?

Egy olvasómtól, Zsolttól kaptam az alábbi levelet:

"Szia! Az Érettségi és számológép IV. című cikkhez tettem egy hozzászólást "Zsolt" aláírással.

Én már régen érettségiztem, '96-ban, de nemrég újból előkerült a számológép téma. Eléggé rögös volt az út, de az első lépés ez az oldal volt: www.rotorman.hu. Ha megnézed, akkor van itt egy HP 41CV "célszámítógép", ami tulajdonképpen egy programozható számológép. Ez ébresztett bennem némi emléket az egykori számomra elérhetetlen, de felesleges (savanyú a szőlő :-) ) TI-8x (81 talán) programozható számológép hirdetéséről. Viszont mostanában rájöttem, hogy milyen hasznos szerkezet tud lenni egy programozható számológép, és az ára sem olyan eget rengető. Na jó, azért van kivétel, pl. a TI-89 Titanium és tsai, árban felfelé.

Lenne néhány kérdésem: Mely TI-8x modelleket lehet jelenleg újonnan megvenni? Én a 83 Plus-ra és 84 Plus-ra akadtam rá, persze a 89 Titanium mellett. Ennyi a paletta? Esetleg egy HP 32/42 amit árban elfogadhatónak tartok, nem tudom, forgalomban van-e még, használtan láttam, asszem. Mik ezek közt a különbségek? Mennyivel tud többet/kevesebbet az egyik, mint a másik. Pl. csillagászati navigáció és pénzügyi számítások témakörben. Ez a 2 dolog érdekel mostanában, amit erőteljesen tud érinteni a programozható számológép. A későbbiekben számításba jöhet egy főiskola (mérnök-informatikus szakon). Oda gondolom már túl sok a TI-8x, ezért is érdeklődtem a Sharp W506 iránt. Érettségin, technikusin, és az odáig vezető 4+1 éven egy Sharp EL-531P segített át. Imádom! A mai napig megvan, emlékeim szerint azzal az elemmel, amit technikusi előtt nem sokkal tettem bele. Ez benne a 2-ik garnitúra. Egyelőre ennyi, ha később még lesz kérdésem, akkor zaklatnálak vele. :-)
Üdv. Zsolt"

Szia Zsolt, köszönöm megkeresésed, és a leveledben megfogalmazott kérdéseket, valamint azt is, hogy felhívtad a figyelemem a rotorman.hu oldalra, és a hajó fedélzetén "szolgálatot teljesítő" HP-41CV programozható tudományos zsebszámológépre, ami egy elég különleges darab, sőt mérföldkő, az "alfanumerikus forradalom" kirobbantója (lásd Wikipédia; kép forrása: thimet.de).

Nézzük sorban a kérdéseidet. A neten keresgélve az újonnan megvásárolható Texas Instruments kalkulátorok között én is a TI-83 Plus-ra és 84 Plus-ra akadtam rá először, no meg a drágább modellekre (TI-89 Titanium, Voyage, esetleg Nspire). Az expansys.hu webáruházban is érdemes szétnézni, én ugyan még nem rendeltem onnan, de a Számológép Fórumon van olyan tag, aki pl. ott szerezte be a HP-50g kalkulátorát. Még szállítási költséggel együtt is jóval olcsóbb, mint több más webshop és bolt, persze azért nem árt alaposan összehasonlítani az árakat, s ki tudja, lehet hogy van még olcsóbb áruház is.

A HP-32S-t és 42S-t már nem gyártják. A Wikipédiában (32S, 42S) vagy a hpmuseum.org oldalon (32S, 42S) össze tudod őket hasonlítani. Nagyjából egyszerre jelentek meg (1988-ban), és tudásuk is hasonló - de a 42S jóval több memóriával rendelkezik, és míg a 32S egysoros pontmátrix kijelzővel rendelkezik, a 42S kétsorossal. Mindkettő nagy tudású programozható kalkulátor, és még komplex számokkal is képesek műveleteket végezni. A 32S-nek egy valamivel nagyobb tudású utódja is van, a 32S II, de már lassan tíz éve nem gyártják ezt sem.

Érdemes egyébként elgondolkodni a használt kalkulátor vásárláson is, hiszen az új árának töredékéért lehet szert tenni teljesen jó állapotú gépekre az aukciós oldalakon, vagy akár az említett Számológép Fórumon.

Ha mégis új gépet szeretnél kedvező áron (ez is érthető, jó egy új kalkulátort kibontani a csomagolásból, más hangulata van, mint egy használtat átvenni), akkor javaslom például a TI-82 Stats grafikus számológépet, ami az expansys.hu oldalon már 20.000 Ft-ból megszerezhető, illetve szállítással együtt valamivel többől.

A grafikus kalkulátorok között elég sok különbség adódik (memória mérete, kijelző: most már akadnak színes kijelzős modellek is, például a Casio Prizm és a TI-Nspire CX), illetve a tudományos funkciók száma, stb. De az elmondható, hogy már az olcsóbb grafikus modellek is jól használhatóak, könnyen programozhatóak, így szinte bármilyen navigációs és pénzügyi feladat kényelmesen megoldható velük (kivéve, amihez szuperszámítógép kell).

Általánosságban még annyit, hogy a legegyszerűbben tán a Casio kalkulátorok kezelhetőek, ezek a legbarátságosabbak, viszont általában kevesebb funkcióval bírnak, és a programozhatóságuk is korlátozottabb (de azért így is tökélesen alkalmasak lehetnek az általad írt célokra). A TI gépek okosabbak, és még ezek is aránylag barátságosak. A HP gépekhez a legnehezebb hozzászokni (részben az RPN, azaz a fordított lengyel jelölésű adatbeviteli mód miatt is), viszont ha egyszer megtanulod és megszereted a HP számológépek használatát, akkor ezekből tudod majd a legtöbbet kihozni, és kellő tapasztalattal ezekkel lehet a legjobban "bűvészkedni", néhány gombnyomással szinte csodákat művelni. Közülük jelenleg a HP-50g a legkomolyabb eszköz.

Dióhéjban ennyi, de szívesen válaszolok további kérdéseidre is. Ezeket a Számológép Fórumon is felteheted, ahol szeretettel várunk.

Pi nap 2011

Ma van a Pi nap. Hogy ez mit is jelent? Kiderül az Index.hu hírportál cikkéből, a Wikipédia szócikkéből valamint a Pi Blogból.

Pi témájú bejegyzések itt a Számológép Blogban:
A pi első 145 tizedesjegye Casio grafikus kalkulátoron
Pi közelítő program TI grafikus számológépekre - akár 100 tizedesjegyig
Buffon pi közelítő módszere TI-Nspire grafikus számológépen
Markov-féle pi közelítő program grafikus számológépre
Pi közelítő program Casio grafikus számológépekre

Interjú Christopher Mitchell-lel, a Cemetech.net gazdájával

Az előző bejegyzés annak a cikknek a fordítása volt, melyben Christopher Mitchell, a Cemetech.net oldal gazdája kritizálta a Texas Instruments cég stratégiáját és a TI-Nspire CX grafikus számológépet, s inkább a Casio Prizm kalkulátor előnyeire, eltérő filozófiájára hívta fel a figyelmet. A cikk szerzője most nyilatkozott is a Számológép Blognak.

- Szia Christopher! Nem nagyon nyerte el a tetszésed az új TI-Nspire CX, és úgy általában a TI-Nspire sorozat. Melyik a kedvenc TI számológéped?
- A legelső grafikus számológépem egy TI-83 volt, mely hosszú éveken át szolgált engem. A mostani kedvencem a TI-83 Plus, mégpedig azért, mert nagyon jó programozni, és akár hardveresen is jól alakítható, "moddingolható". A TI-84 Plus és Silver Edition is nagyon jó készülék, mert van USB-portja, több memóriája és gyorsabb processzora, viszont úgy látom, hogy kevésbé alkalmas a "moddingra", mint a TI-83 Plus.

- Mit gondolsz a "dedikált" grafikus számológépek jövőjéről, amikor itt van a sok okostelefon (iPhone, stb.), PDA, és az ezekre készült számológép alkalmazások?
- Úgy gondolom, hogy a dedikált grafikus számológépeknek van jövőjük az egyre elterjedtebb okostelefonok ellenére is, hiszen az iskolák és a tanárok nem nagyon szeretik az olyan kalkulátorokat, melyek kommunikálni tudnak, mert attól félnek (és joggal), hogy ezt a képességet a diákok puskázásra használnák.

- Hogyan vélekedsz a HP számológépekről és az RPN "filozófiáról"?
- Sajnos ritkán volt alkalmam HP kalkulátort használni, de az RPN-t egy meglehetősen intuitív ötletnek tartom. LISP és AutoLISP programnyelven többször is programoztam, ezek hasonlóak az RPN-hez.

- A cikkben említetted, hogy programok százait írtad grafikus számológépekre. Melyik a kedvenced ezek közül?
- A kedvencem a saját számológép shell-em (program-keretrendszerem - a ford. megj.), a Doors CS, ami hamarosan a 7.2-es verziónál tart. Már tíz éve dolgozom rajta, és nagyon büszke vagyok a képességeire: képes hálózati kommunikációra, teljesen egér-vezérelt a felhasználói felülete, és támogatja a más shellekre (például MirageOS-re) készült programokat is. A TI közösség örömmel fogadta, a 7.0 változat fél éve jött ki, és remélem, hogy tovább terjed.

- Most melyik a kedvenc projekted?
- Egyformán izgat most a Direct USB globalCALCnet, amellyel a grafikus számológépeket közvetlenül az internetre lehet kötni egy speciális hardverrel, és a Casio Prizm felfedezése is. A munkahelyemen pedig egy érdekes elosztott számítási kutatáson dolgozom. És folyik több számológépes programozási munka is a Cemetech-en, amiknek nagyon várom az eredményét.

- A cikkedben egy helyen úgy fogalmaztál, hogy a Casio "a két örök vesztes egyike a grafikus számológépek világában". Melyik cégre gondoltál másik örök vesztesként? A Sharp-ra?
- A Casio mellett a HP-ra gondoltam. A Sharp-ra sajnos egyáltalán nem tudok komoly versenyzőként tekinteni, ami a grafikus kalkulátorok piacát illeti.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Én köszönöm a megkeresést!

(Még több interjú itt a Számológép Blogban.)

Kapcsolódó bejegyzések:
Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm
Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm

Következzék (saját fordításomban) egy hosszabb cikk Christopher "Kerm Martian" Mitchell tollából, melyben a Texas Instruments cég stratégiáját, a TI-Nspire sorozatot és a TI-Nspire CX-et bírálja, és inkább a Casio Prizm kalkulátor beszerzését javasolja (az eredeti a cemetech.net weboldalon tekinthető meg).

update: ide kattintva interjú is olvasható a szerzővel

"Az elmúlt tizenhárom évben a TI számológép programozói közösség elszánt tagja voltam. Először TI-BASIC programokat kezdtem írni még hatodik osztályban, TI-82-re. Hedikes koromban karácsonyra megkaptam a várva várt TI-83-at. Folyamatosan fejlesztettem a TI-BASIC tudásomat, programok százait írtam, majd a középiskolában elkezdtem beleásni magam a z80 Assembly-be. Elindítottam egy hobbi weboldalt és közösséget, melynek középpontjában a TI grafikus számológépek programozása állt - jelenleg, egy évtized múltán már 1700 tagja van. Sokkolhatja a TI programozói közösséget, hogy most az ellenség, a "gonosz" Casio számológépét támogatom ebben a cikkben (pedig a Casio a két "örök vesztes" egyike a grafikus számológépek világában [a másik "örök vesztes" a Sharp, esetleg a Hewlett-Packard lehet a szerző szerint - a fordító megjegyzése]). Azt gondolom, hogy a grafikus számológépek, és a kalkulátorokkal való kísérletezés diákok tízezreit, vagy inkább százezreit vezették be a programozás, az informatika és más technikai tudományok világába. Úgy vélem azonban, hogy a Texas Instruments már nem érzi ennek a társadalmi felelősségét, és egyre kevésbé tölti be ezt a szerepet.

Néhány hónappal ezelőtt megjelent a piacon a Casio új számológépe, a Prizm, mely tíz év szünet után az első színes kijelzős grafikus számológép. 16MB Flash memóriával, bőséges RAM-mal, és az említett 384 x 216 pixeles színes kijelzővel rendelkezik. A TI legutóbbi lépése a grafikus számológépek területén az öt éve bevezetett TI-Nspire, egy "repülőgép-hordozó méretű" kalkulátor volt, melyet megnyomorított, hogy tervezésénél cinkos módon nem elsősorban a programozhatóság volt a fő cél, hanem a szenderd teszteken, érettségin való használhatóság (így nem a felfedező diákokat szolgálta, hanem sokkal inkább a tanárokat, ill. magukat a teszteket). Ezután nagy ugrás következett: idén február végén a TI bejelentette, hogy színes LCD kijelzős modellekkel frissíti az Nspire sorozatot: ez lett az Nspire CX és CX CAS. Programozó társaimhoz hasonlóan én is nagyon izgatott lettem: hátha a TI meglátta a fényt, hogy inspirálni kell a diákokat, hogy matematikusokká, informatikai szakemberekké, villamosmérnökökké váljanak. Sajnos azonban az az igazság, a CX folytatja azt a sort, azt a süllyedést, amit az Nspire elkezdett. Ezért azt kell tanácsolnom minden számológép rajongónak, hogy Nspire CX helyett vásároljon inkább Casio Prizm kalkulátort. Elmondom miért.

A Prizm külsőleg egy vonzó számológép, a mai design trendekkel: fényes, fekete műanyag tok, króm díszítésekkel. A TI kalkulátorokhoz szokott kezeknek jól esik egy ilyen tömör, masszív szerkezetet fogni, a sima, lekerekített gombokat öröm érinteni, megnyomni. Két napja van nálam egy Prizm, és még mindig fedezek fel rajta új funkciókat. A menüje először persze szokatlan egy TI-83+, 84+ programozónak, inkább a TI-89 szoftveréhez hasonlít a főmenüvel, melyek a matematikai, grafikus, programozási, táblázatkezelő, dokumentumkezelő, rajzoló stb. módokhoz vezetnek. Természetesen a színes kijelző a gép legfőbb újítása, de a szoftverét úgy írták, hogy gazdagon és hatékonyan éljen is a színek nyújtotta lehetőséggel - ahhoz képest, hogy újítás, egész kiforrottan. Valójában a Casio sok éves tapasztalattal rendelkezik a színes kijelzős kalkulátorok területén, hiszen 1996-ban, tizenöt évvel ezelőtt kiadtak már egy négyszínű [vagy három, ha az "üres" hátteret nem számítjuk - a fordító megjegyzése] számológépet, mely azonban sajnos nem ért el túl nagy sikert. Ami a hardvert illeti, egy erős, 116 MHz-es SH3 processzora van (melyet 58 Mhz-re korlátoztak), 16 MB Flash ROM, és 2 MB (vagy 61 KB, attól függ hogy nézzük) RAM. Amin meglepődtem, hogy pont ugyanazokkal a portokkal rendelkezik, mint a legtöbb TI számológép: mini USB porttal és 2.5 mm-es soros jack-kel. Már alig várom, hogy feltelepítsem rá a CALCnet 2.2-t, a saját TI számológép-hálózati protokollomat. És bár a specifikációi még mindig azon a szinten vannak, mint a PDA-k tíz évvel ezelőtt, de egy grafikus számológéptől ez is tiszteletreméltó.

Természetesen egy cég működésének fontos része a fejlesztési költségvetés, így a Casio keze is eléggé kötve volt, nem olyan egyszerű egy új kalkulátorral előállni és felvenni a versenyt a TI-vel. Leginkább azt kifogásolják számológép berkekben, hogy annak ellenére, hogy a Prizm 58 Mhz-es, a BASIC értelmező nagyon lassú. Ahogy próbálgattam, sajnos programból csak nyolc szín használható a rajzoláshoz, és a TI-BASIC után csalódást okozott a grafikus utasítások alacsony száma. De mindezen korlátok ellenére a Casio BASIC íze, hangulata messze-messze felülmúlja az TI-Nspire szánalmas, kezdetleges lehetőségeit. Az a helyzet, hogy forrásaim alapján az Nspire CX programozási környezetén semmit sem fejlesztettek, csak a színes kijelző és a kecsesebb külső az, amiben a CX újat mutat.

És ez vezet el oda, amit a címben tanácsolok, ez az az érv, ami miatt nekem is, neked is, és mindenkinek érdemesebb inkább Casio Prizm számológépet vásárolnia. Nem azért, mert technológiailag sokkal jobb készülék, hanem mert ahogy a Cemetech egy tagja fogalmazta meg IRC-n, a TI egyszerűen monopólium lett az elmúlt években, és már csak az a lényeg számára, hogy bebiztosítsa a helyzetét mint a szabványos vizsgákra alkalmas számológépek legfőbb gyártója, és gondosan ápolja a kapcsolatát a pedagógusokkal, oktatási intézményekkel. Igen ám, de közben már nem törődik a másik, a legfőbb csoporttal, a számológépeket használó diákokkal. Pedig ez jelentené az igazi - és ráadásul ingyenes - reklámot. A sok tízezer számológép program, kezdve a tudományos és matematikai programoktól a nagyszerű játékokig... Ezek a lehetőségek most inkább a régebbi kalkulátor típusok felé terelik a vásárlókat, és nem ösztönzi őket arra, hogy a legújabb modelleket megvásárolják. És úgy érzem, hogy nem csupán pénzügyi szempontból érné meg a TI-nek, ha visszatérne a korábbi, programozás-centrikusabb útra, hanem a már említett társadalmi felelősség is, hogy ezzel is támogassa a diákokat abban, hogy felismerjék magukban a jövő fejlesztőit, programozóit. A világ egyre gyorsabban halad afelé, hogy a technológia szinte mindent átszőjön, az élet minden területén. És a jövő nemzedékeit támogatni kell abban, hogy lelkesedjenek a mérnöki, tervezői munka, a találmányok iránt. Számtalan emberrel beszéltem, akik felidéztek emlékeket a régi TI számológépeikről, azok programozási lehetőségeiről, és hogy a TI programozó közösség hogyan terelte őket a technológiai tudományok, szakok felé, és választottak műszaki pályát. Ezért tarthatatlan a TI lépése, mellyel megpróbálja megakadályozni, hogy a diákok aktívan, kedvük szerint programozhassák a gépeiket, és az Nspire BASIC nyelvjárását is szinte a felismerhetetlenségig butítja, s közben foggal-körömmel, jogi eszközökkel harcol azok ellen, akik megpróbálják "jailbreak"-kel, feltöréssel bővíteni az Nspire képességeit, hogy olyan valódi, kipróbált programozható eszközökké válhassanak, mint a TI-83 +/SE és a TI-84 +/SE sorozat, melyeknek még szinte korlátlan lehetőségeik voltak. A TI hozzáállása ebből a szempontból az Apple-ére hasonlít, amely korlátozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon használhassák a platformot. Az Apple-t, melynek legfőbb bevételét az eladott programok, játékok adják, sokszor kritizálják is emiatt. Csakhogy a világ több, mint fejlett "oktatási technológia", ahogy a TI nevezi. Meggátolja a diákokat, hogy ezzel a nagy teljesítményű eszközzel kísérletezzenek, felfedezzék azt. A lényeg, hogy ellentétben a TI-vel, a Casio inkább a felhasználókra bízza a fejlesztést, a felfedezés örömét, és nem követi el a TI-Nspire hibáját. És bár még nincs hivatalos SDK a Prizm-hez, a hackerek, Casio és TI közösségek már elkezdték tanulmányozni a készüléket, hogy a PC háttértárként felismerje a Prizm-et és egyszerűen telepíthetőek legyen rá új alkalmazások, szemben a TI-vel, ahol már túlbonyolított a TI Connect szoftver. Még az operációs rendszer is könnyebben frissíthető a Casio-n, mivel a TI gépek egy nagyon összetett és lassú matematikai algoritmust, ellenőrzést futtatnak, mielőtt engedélyezik a frissítést.

Sajnos, a Casio Prizm valószínűleg jóval kevesebb helyen lesz forgalmazva és kevesebben is fogják vásárolni, mint az Nspire CX-et, ami nagyon szomorú. És ez nem az Nspire CX mint készülék vagy a Texas Instruments márkanév érdeme. A legtöbb iskola egyszerűen kizárólag TI számológépeket hajlandó használni, ez a követelmény, mert a cég az évek során olyan üzletpolitikát folytatott, hogy támogatta a pedagógusokat TI kalkulátorok beszerzésében. Ezzel viszont kizárja a kíváncsi diákokat, az újító szellemű pedagógusokat, és ez felelőtlen vállalati magatartás. Nem számítok rá, hogy a TI ezen változtatni fog a közeljövőben, de szeretném őket egy jobb szemléletre ösztönözni, hogy gondolkodjanak el a saját szerepükről az oktatásban, tegyék programozhatóbbá, nyíltabbá az Nspire gépeket, és kezdjenek újra párbeszédet a programozói közösségekkel."

(forrás: cemetech.net - itt hozzászólások is olvashatóak, ahogy a TI-Nspire Google csoportban is)

Ajánlott bejegyzés:
Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

(További TI-Nspire és Casio Prizm témájú bejegyzések itt Kalkulátorisztánban.)

Casio Prizm fx-CG10 vs. TI-Nspire CX

A közelmúltban megjelent ill. bejelentett két, színes kijelzős grafikus kalkulátor, a Casio Prizm fx-CG10 és a TI-Nspire CX összevetése egy kicsit olyan, mintha a körtét hasonlítanánk össze az almával, hiszen a Casio Prizm inkább egy klasszikus grafikus számológép, mely elődeitől abban különbözik, hogy színes kijelzőt kapott, míg a TI-Nspire CX (az Nspire sorozat eddigi darabjaihoz hasonlóan) inkább egy oktatási, matematikai célszámítógép, s így ebből a szempontból inkább a Casio ClassPad rokona. De mivel láthatóan egymás vetélytársai, mégis lehet jogosultsága egy kis összehasonlításnak.

A Casio Prizm-et 2010 októberében jelentette be a Casio és 2011 januárjától kapható, a TI-Nspire CX-ről szóló első hírek pedig 2011 február végén jelentek meg, és várhatóan áprilistól vásárolható meg a készülék. Mindkét gyártmány legfőbb újítása a színes kijelző. A Prizm-nél ez 384 x 216 (azaz 82.944) képpontot jelent, az Nspire CX-nél pedig 320 x 240 (azaz 76.800) képpontot, tehát a japán kalkulátor kijelzője valamivel több pixelből áll. Mindkét gép 65.536 szín megjelenítésére képes.

Tudásában az Nspire CX messze felülmúlja a Prizm-et, hiszen CAS képességgel rendelkezik, azaz képes szimbolikus műveletekre is (de kapható CAS nélküli változatban is), a Prizm viszont könnyebben kezelhető és barátságosabb eszköz, így kompenzálja "butaságát". A felhasználó számára szabadon rendelkezésre álló memóriában (is) óriási különbség van: a Casio 64 kilobyte memóriát biztosít, a TI szintén 64-et, de megabyte-ban, azaz nagyjából 1000-szer annyit.

Ami a méreteket illeti: a Casio vastagsága 2 cm, szélessége 8,9 cm, magassága pedig 18,8 cm. A Texas Instruments paraméterei: 1,6 cm vastagság (tehát valamivel vékonyabb), 8,7 cm szélesség és 19,0 cm magasság. Majdnem azonos a két gép mérete, de elmondható, hogy az Nspire CX egy nüansznyival karcsúbb és magasabb/hosszabb, ráadásul dizájnjának köszönhetően optikailag is rátesz még erre, így észrevehetően vékonyabbnak hat.

Végül nézzük az árat: az Nspire CX tervezett ára 165 dollár, míg a Prizm 130 dollárért kapható.

(forrás, azaz specifikációk: casio.com és education.ti.com)

Ajánlott bejegyzések:
Olvasói levél - Casio ClassPad 330 vs. TI-Nspire CAS Touchpad
Breaking News: színes kijelzős TI grafikus számológép - TI-Nspire CX
Breaking News: forradalmi Casio grafikus számológép - Casio Prizm fx-CG10

update:
Amit az Nspire CX helyett ajánlok a TI számológép programozóknak: Casio Prizm

A TI-Nspire CX megjelent az education.ti.com-on

Tegnapelőtt még nem lehetett tudni, hogy a TI-Nspire CX csak hoax, "Photoshop trükk" csupán, vagy valóság. Most (miután a TI hivatalos oldain is megjelent) kiderült: valóban érkezik a készülék, a Texas Instruments gyors és csattanós válaszaként a Casio Prizm-re.
Így most a Hewlett-Packardon a sor, hogy - követve a trendet - előálljon a maga színes kijelzős grafikus számológépével, a HP-50g utódjával (a negyedik nagy gyártó, a Sharp már régóta késik új modell kiadásával).

(forrás: education.ti.com)

Ajánlott bejegyzések:
Breaking News: színes kijelzős TI grafikus számológép - TI-Nspire CX
Az überszámológép
Grafikus számológép a jövőből

Az überszámológép

A TI-Nspire CX után (melyről még nem tudni, hogy valóság-e vagy csupán "médiahack" [update: valóság]) íme egy fantáziarajz az "überszámológépről", a tökéletes grafikus számológépről (katt a képre).

Főbb tulajdonságai: 480 x 272 pixeles, 16 millió színű érintőkijelző, Linux operációs rendszer, többnyelvű programozhatóság (Java, C, C++, Basic, Python, Assembly), QWERTY gombsor, SD kártyás bővíthetőség, lítium-ion akkumulátor.

Kinyitható dizájnjával a Casio FX-9860G Slim-re hasonlít (bár az nem QWERTY elrendezésű).

(forrás: omnimaga.org és uberspire.com)

Breaking News: színes kijelzős TI grafikus számológép - TI-Nspire CX

Egy (főleg a ti-bank.fr oldalról indult) hír/pletyka szerint a Texas Instruments bejelentette legfrissebb grafikus számológépét, új zászlóshajóját, a TI-Nspire TouchPad utódját, a színes kijelzővel rendelkező TI-Nspire CX-et (katt a képre). Az új kalkulátor megjelenésében (már ha igaz egyáltalán) nyilván szerepe volt a Casio Prizm-nek is.

(forrás: omnimaga.org, ti-bank.fr és casiocalc.org)

Ajánlott bejegyzések:
Breaking News: forradalmi Casio grafikus számológép - Casio Prizm fx-CG10
Új Nspire modell: TI-Nspire Touchpad

(A hírre ezúttal is Pipás, a Számológép Fórum tagja hívta fel a figyelmem.)

update:
A hír igaz, a TI-Nspire CX megjelent az education.ti.com-on

Az én Casio ClassPad 300-am

A TI-92 és a HP-28C után egy Casio ClassPad 300 lett szerény, nagyjából tíz darabból álló (melybe akkor pl. a Saitek számológép-sakkgép kombómat is beleszámítottam) kalkulátor "gyűjteményem" következő darabja. Mint érintőkijelzős modell - a Sharp egy korábbi, zsákutcának bizonyult fejlesztésétől, az EL-9600-tól eltekintve - unikális a grafikus kalkulátorok között.

Nyúlánknak ható külseje és hatalmas érintőkijelzője ellenére a gép nem sokkal nagyobb az FX/CFX sorozatú Casio számológépeknél. Programnyelve fejlettebb, tartalmaz például switch/case utasítást is, és támogatja a többkarakteres változóneveket.

Maga a kijelző és az alsó részén látható menü hasonlít a Pocket Viewer készülékek megoldására - de azoktól sajnos nem örökölte a kijelző háttérvilágítását, viszont kárpótlásul karcolásállóbbra tervezték. Elsőre szokatlan, hogy az alapműveleteken kívül minden funkció kizárólag az érintőceruzával érhető el - így tán ez az egyetlen tudományos (grafikus) számológép, melyen egyetlen gombnak sincs másodfunkciója.

Ha nem is nagyságrendekkel, de valamivel gyorsabban futnak rajta a programok, mint a CFX-családon, vagy akár a TI-92-n. 3D-s függvényábrázolásban viszont sokkal gyorsabb a TI-92-nél, az ábrák mozgatása, forgatása szaggatás nélkül, folyamatosan történik. Megkockáztatom, hogy 3D-s ábrázoláshoz ez a számológép a legjobb választás.

Mindent összevetve, egy barátságos és nagy tudású, sok szempontból különleges, de - legalábbis elsőre - olykor nem a legkényelmesebben használható eszköz. A kijelző háttérvilágítása - vagy egy világítás nélküli, de kontrasztosabb display - és az érintőceruza nagyobb kiválthatósága a "valódi" gombsorral hiányzik talán a legjobban.

A gép használatát és képességeit jól szemlélteti ez a YouTube videó (ezen az utódja, a ClassPad 330 látható, de a két modell között nincs lényegi különbség).

További bejegyzések Casio ClassPad témában:
Olvasói levél - Casio ClassPad 330 vs. TI-Nspire CAS Touchpad
Kellemes Húsvéti Ünnepeket! - "tojástartó függvény" Casio ClassPad-en

Symbolix CAS egy Falcon 64 grafikus számológép prototípuson

Symbolix CAS (Computer Algebra Sysem - számítógépes algebra rendszer) egy Falcon 64 grafikus számológép prototípus kijelzőjén. A kép hátterében egy TI-Nspire kalkulátort is felfedezhetünk.

Az ismeretlen kijelző különlegessége a mérete, hiszen 16 karaktersorból és 32 oszlopból, azaz nagyjából 128 x 192 pixelből áll (szemben a "hagyományos", 8 soros, 21 oszlopos Casio kijelzővel).

(forrás: casiocalc.org)

(YouTube videó a Symbolix-ról)

II. interjú Tóth Viktorral, az rskey.org gazdájával

A Számológép Blog első interjúalanya Tóth Viktor, az rskey.org, az egyik legismertebb és legnagyobb zsebszámológép-adatbázis és gyűjtemény gazdája volt még tavaly novemberben. A gyűjtő most ismét válaszolt néhány kérdésre.

- Szia Viktor! Az előző interjúból kimaradt néhány fontos kérdés... Tudod pontosan, hány számológép van a gyűjteményedben? Ha igen, mennyi?
- Pontosan nem tudom. Ca. 400 programozható típus van a birtokomban, van amiből több is, van viszont amiből csak hibás, nem javítható példány. Összesen talán lakik mintegy ezer számológép a dobozokban, de ezek fele nem programozható, s igazándiból arra várnak, hogy egy szép nap, ha sok időm lesz, eladogassam öket az eBay-en.

- Az múltkori interjú óta eltelt kb. 8 hónapban mennyit bővült a gyűjteményed?
- Ha hihetek az adatbázisnak, akkor két programozható masinával (legalábbis két masina van az adatbázisban, melyek képét az elmúlt nyolc hónapban scanneltem be.) További kilenc nem programozható gép is került a birtokomba. A gyűjtemény bővülése lelassult, részben időhiányból kifolyólag, részben viszont azért, mert amit könnyű volt beszerezni, azt mind beszereztem.

- Mint számos régi számológép tulajdonosa, hogy tapasztalod, jellemzően milyen hibák fordulnak elő az öreg kalkulátoron? (Inkább kijelző, gombsor vagy egyéb hibák?)
- A leggyakoribb probléma az öregedő NiCd akkumulátorokból szivárgó gáz ill. elektrolit okozta korrózió. A kifolyt nem tölthető elemek is csúnya nyomokat hagynak, de ezek messze nem tesznek annyi kárt mint a NiCd akkumulátorok.

A régi LED vagy vákuum fluoreszcens kijelzőjű számológépekben tipikusan van egy egyszerű feszültségtöbbszöröző áramkör, mely a régi MOS áramkörök illetve a VFD üzemi feszültségét állítja elő. Ez gyakran tönkremegy. Szerencsére ezek az áramkörök jobbára diszkrét alkatrészekből épültek, így viszonylag könnyen javíthatóak.

A korai MOS technológia nagyon érzékeny volt a sztatikus elektromosságra; nem ritka az olyan számológép, amelyben valamelyik integrált áramkör halott. Ezek nyilván javíthatatlanok, hiszen a céláramkört pótolni csak másik számológép kannibalizálásával lehetséges.

Elsősorban a nagyon korai LED kijelzőknél nem ritka a hiányzó szegmens; mikroszkóp alatt látható, hogy a szegmenshez áramot vezető aranyszál törik el. (Életem első kvarcórája a 70-es években így ment tönkre, legnagyobb bánatomra.) Olyat is láttam már, hogy a szegmensmeghajtó IC egyik kimenete szállt el; ez viszonylag könnyen orvosolható probléma, mert a kiesett áramkör sokszor egyetlen tranzisztorral pótolható.

Nagy problémát jelent a műanyag alkatrészek lebomlása, különösen a puha, gumiszerű műanyagból készült alkatrészek esetén. Így megy tönkre a mágneskártyás számológépek kártyatovábbító görgője, de láttam már olyat is, hogy nyomtatós számológépben a nyomtatófej ment tönkre, a szintetikus gumiból készült számjegykalapácsok egyszerűen szétfolytak.

- Mely gyártók termékei bizonyulnak évtizedek után is a legmegbízhatóbbnak?
- A korai HP gépek (HP-65, HP-67) meglepően jól bírják, a mágneskártya-továbbító görgőt leszámítva. A HP-67-tel egyidős HP-2x sorozat kevésbé, elsősorban azért mert az akkumulátor csatlakozója ezekben a gépekben erősen hajlamos a korrózióra, viszont az akkumulátor kritikus feszültségszabályozó szerepet tölt be; a rossz csatlakozás garantálja, hogy legközelebb ha a gép töltőre kerül és be van kapcsolva (vagy akár kikapcsolt állapotban is a 'C'-sorozat esetén melynek CMOS memóriája mindig áram alatt van) a túlfeszültség megöli az érzékeny IC-ket. A HP-3x sorozat mechanikai szerkezete pocsék, viszont a HP-1x sorozat megint kitűnő (a HP-15C minden idők talán egyik legkiemelkedőbb számológépe, s rendkívül megbízható is.)

A Texas Instruments gépeivel is hasonló a helyzet. A korai gépek (SR-52, TI-59) kicsit "olcsóbbnak" érződnek a HP gépekhez képest, de a mágneskártya kivételével megbízhatóak. (Maga a mágneskártya-szerkezet lényegesen kevésbé megbízható, mint a HP gépek esetén; ennek állítólag egyebek közt szabadalmi okai vannak.) Viszont később, már a korai LCD gépek idején a TI katasztrofálisan rossz billentyűzetet produkált; ezek újkorukban sem voltak jók, évtizedekkel később teljesen használhatatlanokká váltak.

Ami a kisebb gyártókat illeti, pl. a Sharp, Casio, Commodore, National Instruments gépei mind viszonylag megbízhatóaknak bizonyultak. Ugyanakkor az olcsóságra törekvő modellekről, pl. a Sinclair gépeiről ugyanez nem mondható el.

Meglepő hogy a korai szovjet kalkulátorok viszonylag bírják a gyűrődést, a szörnyűséges fröccsöntött plasztik ellenére.

- Bár kézenfekvőnek tűnik, honnan jött az ötlet, hogy a pi szerepeljen csaknem minden számológéped kijelzőjén az rskey.org-on?
- Az ördög emlékszik rá. Eredetileg a -8.8888888E-88-at akartam a kijelzőre tenni, nem tudom már mi késztetett arra, hogy meggondoljam magam.

- Ha nem bizalmas információ - körülbelül milyen az általad újonnan vásárolt, használtan vásárolt, vagy cserével, esetleg ingyen felajánlással a gyűjteményedbe került számológépek aránya?
- Ezt nem tartom számon. A gépek jó része az eBay-ről származik, abból az időből amikor az eBay-en még olcsón is lehetett "zsákmányra" bukkanni. Sok gépet használtcikk boltokban sikerült beszerezni. Voltak adományok is, barátoktól, ismerősöktől éppúgy mint vadidegentől.

- Gondolkodtál már azon, hogy a kifejezetten programozható (és programozható grafikus) számológépekre specializálódott gyűjteményed kibővítsd más számológépekkel, pl. számológépes órákkal, stb.?
- Nem! Van egy barátom Texasban, aki a kalkulátorok mellé elkezdett GPS készülékek gyűjtésével is foglalkozni, neki is mondom, nekem egy elmebaj bőven elég! Arról nem is beszélve, hogy nem tervezek nagyobb házba költözni, márpedig ez a ház nagyjából megtelt!

- Mit gondolsz David L. Jones * DIY programozható tudományos számológépes órájáról? (http://www.calcwatch.com)
- Szeretem az ilyen marháskodásokat. Nekem egyszer egy Nixie-csöves karóra tetszett meg annyira, hogy meg is vettem: http://www.amug.org/~jthomas/watch.html.

- Ha egyáltalán össze lehet hasonlítani objektíven a legújabb grafikus számológépeket, melyik "zászlóshajót" tartod a legjobb, leghasználhatóbb készüléknek? (Casio Classpad, HP-50g, TI-Nspire?)
- Ha rajtam múlna, a győztes egy HP-50G lenne de a TI-89 kijelzőjével.

- Köszönöm szépen az interjút!
- Szívesen!

(* David L. Jones-szal, a MicroWatch programozható tudományos számológépes óra alkotójával itt és itt olvasható interjú.)

Olvasói levél - Casio ClassPad 330 vs. TI-Nspire CAS Touchpad

Egy megtisztelő olvasói levelet kaptam ma, és igyekeztem rá választ adni:

"Tisztelt Címzett! Rendszeresen vissza-vissza térek számológép blogjára - amihez gratulálok - s ami meggyőzött arról, hogy megfelelő embernek teszem fel a következő kérdést. Ön szerint melyik számológépet lenne érdemesebb választanom:
- Casio ClassPad 330 vagy
- TI Nspire CAS Touchpad?
Mérnöki számítások elvégzéséhez használnám, munkám során fontos a 2 és 3D függvényábrázolás, valamint a fejlett CAS képesség differenciálegyenletek megoldása miatt. Eddig még csak a Casio volt kezemben néhány rövid percre, ebben rendkívül tetszett az érintőkijelző. A gépek általam ismert előnyei: Casio: érintőkijelző, itthon és Európában elterjedt, itthoni márkaképviselet, korábbi jó tapasztalatok a márkával. TI: újabb modell, nagyobb felbontású és fejlettebb kijelző, nemzetközi szinten és interneten elterjedtebbnek tűnik. Mivel mindkettő borsos áron kapható, nem szeretnék bakot lőni. Kérem segítsen tanácsával.
Tisztelettel: F. K."

Tisztelt F. K., köszönöm megkeresését. Nem könnyű a válasz, a két kalkulátor objektív összehasonlítása. A Casio ClassPad 330-nál a könnyű kezelhetőséget, a fejlett 3D ábrázolást és a teljes körű programozhatóságot emelném ki, mint előnyt (egy videó a készülékről, és egy angol nyelvű topik a témában, ahol - némileg hazabeszélve persze - a Casio Classpad előnyeit elemik ki a TI-Nspire kalkulátorral szemben).
A Casio hátrányának az olcsóbb hatást keltő külsőt, és a kijelző sérülékenységét tartom (legalábbis a korábbi, hasonló módon működő Casio eszközöknél, pl. a Casio Pocket Viewer sorozatnál a kijelző az érintőceruzától egy idő után összekarcolódott, nem tudom, hogy ez a jelenség a ClassPad 330-nál is megfigyelhető-e).
A TI-Nspire CAS Touchpad valóban újabb modell. Előnye többek között a jobb kijelző (szürkeárnyalatos, és a ClassPad 160x240 pixelével szemben 320x240 pixel méretű), a minőségibb külső. Hátránya a (legalábbis elsőre) nehézkesebb kezelhetőség és a programozhatóság korlátozottsága.
Ha nem ragaszkodik ehhez a két készülékhez, ajánlom még figyelmébe pl. a TI-89 és a HP-50g grafikus számológépeket is, mint lehetséges alternatívákat. Ezt a kettőt is a legjobb számológépek közé sorolják, akár a TI-Nspire és a Casio ClassPad elé is helyezve őket.
Kérdésének nyitok egy topikot a Számológép Fórumon is, ott még részletesebb választ kaphat, hiszen a fórumot rendszeresen látogatja TI-Nspire, Casio ClassPad ill. TI-89 és HP-50g (vagy kompatibilis típusú) számológép tulajdonos, és az ő válaszaik, gondolataik még többet segíthetnek a döntésben.

Pi közelítő program TI grafikus számológépekre - akár 100 tizedesjegyig

TI-Basic nyelven írt pi közelítő program Texas Instruments grafikus számológépekre, amely akár 100 tizedesjegyig is képes meghatározni a pi értékét - igaz, ehhez TI-92-n futtatva fél órára van szüksége. A program a gyorsan konvergáló Newton-formulát használja, és TI-89, TI-92 és TI-Voyage 200 kalkulátorokon működik.

(forrás: TIcalc.org)

További pi közelítő programok - bár ezek véletlenszámokkal működnek, és csak néhány tizedesig képesek megközelíteni a Ludolph-féle számot:
Buffon tűs módszere TI-Nspire számológépre
Markov-féle pi közelítő program
Direkt pi algoritmus Casio grafikus számológépen

Mandelbrot fraktál TI-Nspire grafikus számológépen

Mandelbrot fraktált megjelenítő alkalmazás TI-Nspire grafikus számológépre - és még sok más látványos program a Texas Instrumens innovatív kalkulátorára.

(forrás: lafacroft.com/nspire)

(Még több Mandelbrot fraktál itt a Számológép Blogban.)

Buffon pi közelítő módszere TI-Nspire grafikus számológépen

Buffon gróf "tű dobálós" pi közelítő módszerének modellezése TI-Nspire programozható grafikus zsebszámológépen.

(bővebben a Pi Blogban)

További pi közelítő módszerek itt a Számológép Blogban:
Markov-féle pi közelítő program
Direkt pi algoritmus