2011. október 8., szombat

Szorobán a cukorkásdobozban

Egy apró, házilag készített szorobán, melynek keretéül és házául az Altoids borsmenta cukorka doboza szolgál. A fémdobozon kívül még gyöngyökre, fémrudakra és falemezekre volt szükség a számolóeszköz elkészítéséhez.


Ajánlott bejegyzések:

Demotiváló: az iskola és a számológép

Egy "demotivációs kép" az oktatásról, a számológépekről és a jövő megjósolhatatlanságáról (hiszen a 80-as, 90-es években még nem lehetett előre látni, hogy hamarosan az emberek szinte mindenhová magukkal visznek egy eszközt, ami számológépként is használható).

(Kiegészítés: akit érdekel a fejszámolás, ide kattintva olvashat azon kevesekről, akik tökélyre fejlesztették ezen képességüket.)

Ajánlott bejegyzések:

2011. október 7., péntek

Steve Jobs és a Macintosh beépített számológépe

Tegnapelőtt hunyt el Steve Jobs, az Apple egyik alapítója, hosszú ideig elnöke, az iPod, az iPhone, az iPad és még számos kütyü atyja, a Pixar stúdió (ahol például a Toy Story is született) vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar kiemelkedő alakja. Következzék egy számológéppel kapcsolatos történet Steve Jobs-ról.

Andy Hertzfeld visszaemlékezése 1982-ből:

"Chris Espinosa az Apple egyik legkorábbi és legfiatalabb alkalmazottja volt. A kezdetek kezdetén, 1976-ban, 14 évesen kezdett el dogozni az Apple-nél, de aztán két évvel később otthagyta a céget, hogy a Berkeley Főiskolára menjen. A tanév alatt azért szabadúszóként továbbra is dolgozott az Apple-nek, megírt például egy egyszerűsített felhasználói kézikönyvet az Apple II számítógéphez (a legendás, jóval részletesebb, de nehezebben érthető "Vörös Könyv" helyett).

1981 nyarán Steve Jobs meggyőzte Chris-t arról, hogy halassza el tanulmányait a főiskolán, és jöjjön vissza az Apple-höz dolgozni teljes munkaidőben. Steve azzal érvelt, hogy a főiskolát bármikor folytathatja, azonban a Macintosh szoftverének fejlesztésére csak most az egyszer van lehetősége. Chris belement a dologba, és 1981 augusztusától ő felügyelte a Macintosh dokumentációját.

Azonban a Macintosh műszaki dokumentációjára azonnal szükség volt, mivel az ütemterv szerint a külső fejlesztőknek csak pár hónapjuk maradt arra, hogy szoftvereket írjanak a rendszerre. Mivel a Macintosh legfontosabb része a Quickdraw grafikai csomag volt, Chris úgy döntött, hogy annak dokumentációjával kezdi a munkát.

Chris egy demo programot akart írni, hogy ezzel is segítse a Qickdraw megértését. Elhatározta, hogy egy számológépet rajzol.

Dolgozgatott a számológéppel, és úgy tűnt, hogy egész jól néz ki. De az igazi, kemény próba csak ezután jött: megmutatni Steve-nek, hogy mit szól hozzá, hiszen ő volt a cég "esztétikai iránytűje".

Mindannyian köré gyűltünk, amikor Chris megmutatta a számológépet Steve-nek, majd visszafolytott lélegzettel vártuk a reakcióját.
- Kezdetnek nem rossz - mondta Steve, majd így folytatta: "De alapvetően mégiscsak pocsék. A háttér színe túl sötét, rossz a vonalak vastagsága, és túl nagyok a gombok."
Chris megígérte, hogy változtat a számológépen, Steve észrevételeinek megfelelően. Pár nap múlva újra megmutatta a kalkulátort, de Steve-nek újabb és újabb kifogásai voltak. Végül Chris-nek nagyszerű ötlete támadt.

Másnap ahelyett, hogy egy új számológép rajzzal állt volna elő, új megközelítésbe helyezte a kérdést, amit "Steve, építsd meg a saját számológéped, haver"-nek nevezett el. A kalkulátor szinte minden tulajdonságát szabadon, menüből beállíhatóvá tette, így például a vonalvastagságot, a gombok méretét, a háttér mintáját, stb.

Amint Steve megkaparintotta Chris új, paraméterezhető felületű kalkulátorát, rögtön játszani kezdett a beállításokkal. Miután vagy tíz percig próbálgatta, talált egy olyan beállítást, ami tetszett neki. Amikor aztán néhány hónappal később leprogramoztam a működőképes számológépet (a matematikai hátterét Donn Denman írta), akkor Steve beállításait építettem bele, és hosszú évekig ez volt a Macintosh alapértelmezett számológépe, egészen az OS 9-ig."

(forrás: folklore.org)

Ajánlott bejegyzés:

(További Apple témájú bejegyzések itt a Számológép Blogban.)

2011. szeptember 28., szerda

Számológépek a Cybiko-n

A Cybiko egy különleges, hazánkban jóformán teljesen ismeretlen, bájosan bumfordi, sokgombos "kütyü" (lásd Wikipédia), még a mobiltelefonok és érintőkijelzők elterjedése előtti időkből.

2000 májusában jelent meg ez a tizenéveseknek szánt PDA, mely nagyjából akkora volt, mint egy programozható grafikus zsebszámológép, viszont nem a felsőbb matematikai műveletekre és a programozásra volt kihegyezve, hanem inkább a szórakozásra, kommunikációra: volt benne MP3 lejátszó, két vagy több készülék 300 méteres körzetben használható volt szöveges csevegésre, stb. Memóriáját Smart Media kártyával lehetett bővíteni. Megjelenésének első négy hónapjában 250.000 darabot adtak el belőle az USA-ban, 2000 decemberéig pedig félmillió darabot.

Számos játék és más szoftver, köztük számológép is található volt a készüléken, és az előre telepítettek mellé további alkalmazások is beszerezhetőek voltak a hozzá (de akár saját, BASIC nyelvű programokat is lehetett rá írni). 2003-ban a készülékek gyártása leállt, ma már az egykori cybiko.com weboldal sem él. A készülék egykor betöltött szerepét már régen átvették az okostelefonok, így már csak néhány "geek", rajongó foglalkozik a Cybiko-val.

(A számológépes képernyőképekért köszönet a Cybiko fórum egyik tagjának, Velocity31-nek.)

Tippek:
YouTube - Cybiko televíziós reklám
YouTube - a Cybiko bemutatása
YouTube - 3D animáció Cybiko-n

2011. szeptember 27., kedd

DJ pult ihlette számológépes óra

DJ pult, pontosabban dobgép ihlette számológépes óra a Flüd-től. Stílusos darab lemezlovasoknak, diszkóba járóknak. A fiatalos modell neve frappánsan: The BPM, ára pedig 70 dollár.

(forrás: drjays.com és fludwatches.com)

Ajánlott bejegyzések:
Coca-Cola számológépes óra
Ryan Gosling számológépes órája
Adidas számológépes óra
Puma számológépes óra

2011. szeptember 19., hétfő

Hitelkártya méretű logarléc

Oly sok hitelkártya méretű elektronikus számológép (tudományos, digitális szorobán, Amadana, stb.) után következzék egy 85,6 x 54 mm-es, papírból készült logarléc. Ráadásul bárki kinyomtathatja és használatba veheti, hiszen innen letölthető PDF formátumban, eminnen pedig Word dokumentumként.



Ajánlott bejegyzések:

Tipp:

2011. szeptember 17., szombat

Vestal számológépes óra a hajzuhatagban

Egy kissé kopottas gombsorú Vestal számológépes óra a hajzuhatagban.

Örülni asztali számológépnek

A képen a fickó szemmel láthatóan nagyon örül az ajándékba kapott asztali, nyomtatószalagos számológépnek (azért nem annyira, mint ez a srác a Texas Instruments grafikus kalkulátorának; persze ez érthető, hiszen ezen nincsenek is tudományos funkciók, és még a papírszalag is hiányzik róla).

2011. szeptember 15., csütörtök

Olvasói levél - programozható számológép "WriteView" kijelzővel

Egy olvasómtól, druszámtól, Sándortól érkezett az alábbi levél:

"Szia! Nemrég találtam a fantasztikus blogodat [ez azért túlzás, de köszönöm - a szerk. megj.] a számológépekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, nagy szakértője vagy a témának, ezért egy kérdéssel fordulok hozzád:

Munkám miatt olyan számológépre lenne szükségem, amelyik
- programozható (pl. BASIC variáció)
- aránylag nagy memóriája van, amely akár több tíz kilobájtban mérhető
- tud integrálni
- WriteView adatbevitellel bír (mondjuk enélkül is elvagyok, de annnnnyira tetszik)

Eddig egy Sharp EL-5120-as gépet használtam (pontosabban már kettőt is, az egyik 7, a másik 6 évet bírt ki, mindkettőnek a kijelzője „folyt el”) és pont a napokban keresek egy újat, ami azért még megfizethető kategória. Előre is köszönöm segítséged!

Tisztelettel: Sz. Sándor"

Kedves Sándor, köszönöm megtisztelő leveled. A feltételeidnek egyetlen - jelenleg kapható - Sharp számológép felel meg, a gyártó grafikus modellje, a Sharp EL-9900.

(Általánosságban is elmondható, hogy több tíz kilobájt méretű memóriával csak a programozható grafikus kalkulátorok rendelkeznek, a grafikus képesség nélküli modellek nem. Ezek mindegyike programozható az adott márkára jellemző BASIC nyelvjárásban, és emellett akár más nyelv(ek)en, pl. Assembly-ben is. A tankönyvi ábrázolás [WriteView / Natural Display / MultiView / Pretty Print] is elérhető csaknem az összes készüléken.)

Azonban én ezen Sharp számológép helyett az univerzálisabb és elterjedtebb Casio, Hewlett-Packard vagy Texas Instuments kalkulátorok valamelyikét javaslom (ezekhez jóval több segítséget, információt, példaprogramot is találhatsz az interneten). Az egyik legolcsóbb ilyen számológép a TI-83 Plus (lásd Wikipédia) - ez tán a legtöbbet használt grafikus kalkulátor, hatalmas szakirodalommal, programok sokaságával (ajánlom a TIcalc.org oldalt). A grafikus gépek ára nagyjából 25-30.000 Ft-tól indul, és a határ - ha nem is a csillagos ég, de - a 60-80.000 Ft-os kategória.

Amennyiben nem csak új, hanem használt kalkulátor is szóba jöhet, akkor természetesen jóval kedvezőbb áron (már 10-20.000 Ft körül összegért, vagy még olcsóbban) juthatsz hozzá nagyon komoly modellekhez, melyek akár szimbolikus algebrára is képesek, a programjaidat SD kártyára mentheted, stb.; de szinte valamennyi kalkulátor összekapcsolható számítógéppel is.

A közelmúltban több érdekes számológép is megjelent, például a színes kijelzővel rendelkező Casio Prizm és a TI-Nspire CX, de a legkomolyabb, legtöbb funkcióval rendelkező kalkulátornak a HP-50g-t tartják.

Végül egy megjegyzés: a Sharp EL-5120 jó kis masina, a gimnáziumban volt egy osztálytársamnak, sokáig irigykedtem is rá miatta (egyenlet megoldó, programozhatóság, három soros kijelző, stb.) - amíg meg nem kaptam az első grafikus kalkulátorom...

Ha további információra van szükséged, ajánlom figyelmedbe az általam idított Számológép Fórumot, ahol már több mint hatezer hozzászólás olvasható, és ahol nálam is hozzáértőbb személyektől kaphatsz tanácsokat (vagy akár eladó számológépeket is találhatsz).

(Még több olvasói levél, megkeresés itt a Számológép Blogban.)

2011. szeptember 14., szerda

Graphing Calculator Pro - grafikus számológép iPhone-ra

Egy újabb grafikus számológép alkalmazás iPhone-ra: Graphing Calculator Pro. Az egy dollárért letölthető program Iurii Mozharovskyi munkája.

(Megjegyzés: a program weboldala eléggé hasonlít a magyar fejlesztésű GraphCalc oldalára, sőt annak nevét használja domainként; a GraphCalc fejlesztőjével, Nagy Gáborral interjút is készítettem még 2009-ben.)