Íme egy újabb részlet a Curt Herzstark interjúból (a teljes sorozat ide kattintva olvasható, az összes Curta témájú bejegyzés pedig itt tekinthető meg).
"1902. július 26-án születtem Bécsben, szüleim első gyermekeként. Van egy öcsém is, ő 1906-ban született. Apám már gyermekkoromtól kezdve sokat foglalkozott velem, és az apai nagyanyámnak is sokat köszönhetek, aki egy orvos lánya volt. 1872-ben özvegyült meg. Hogy el tudja magát tartani, kitanulta a bába szakmát. Úgy tudom, erről egyetemi diplomája is volt. Egy olyan asszony volt, aki az élet jó és rossz oldaláról is mindent tudott. Az ő gondjaira voltam bízva egészen a haláláig, 9 éves koromig, és nagyon hálás vagyok neki. Csendes, felvilágosult nő volt. Nagyon szerettem őt, jól bánt a gyerekekkel. Sok mesét mondott nekem, és megpróbált elmagyarázni mindent, amire kíváncsi voltam. De következetes is volt, a nem nála nem volt, az igen pedig igen, és a döntései ellen nem tehettem semmit. Jól el tudta magyarázni, hogy amit megtiltott az miért tilos, így nem voltam boldogtalan, amiért nem tehettem tilos dolgokat. Erre nagy szükségem volt, rengeteget tanultam tőle. Anyám és apám állandóan dolgoztak. A cég egyre jobban ment, ahogy ez a szabadalmakból is látszik. A növekedés egészen 1914-ig, a háború kezdetéig tartott. Apám saját házában volt a gyár, de volt egy villája is, és tekintélyes vagyonra tett szert.
De ahogy kitört a háború, jöttek a nehézségek. Sajnos a háborúban már nem lehetett számológépeket gyártani. A dolgozók nagy részét besorozták katonának, a gyár pedig hadiüzemmé alakult, lövedékek gyújtószerkezeteit gyártottuk. Ez a munka nagy pontosságot igényelt."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése