Az olvasók most Papp Ferenccel ismerkedhetnek meg, aki földmérőként találkozott a PTA-4000 zsebszámítógéppel, és azóta is szívesen foglalkozik különféle programozható kalkulátorokkal (a PTA-4000-ről a Wábits Győző-interjúban is olvashattunk, ezen alapul a távolsági buszok jegykiadó készüléke).
(A Számológép Blog összes interjúja ide kattintva tekinthető meg.)
- Szervusz Ferenc! A weboldaladon olvastam, hogy 1984-ben kerültél kapcsolatba a PTA-4000 zsebszámítógéppel, kalkulátorral. Hogyan került sor erre a "találkozásra"?
- Földmérőként dolgozom egy országos földmérő cég debreceni osztályán. 1984-ig programozható kalkulátorokkal oldottuk meg a számítási feladatokat. 1984-ben kaptunk egy PTA-4000 típusú, BASIC nyelven programozható Pocket PC kategóriájú számítógépet, papírszalagos nyomtatóval és magnetofon interfésszel.
- 1984-ben mennyibe került egy ilyen kalkulátor (például egy átlagfizetéshez képest), és hol lehetett beszerezni?
- Az árára nem emlékszem, de úgy vélem kb. háromszorosa lehetett az akkor cirka 3500 Ft-os havi fizetésemnek. A cégünk közvetlenül a gyártótól (Híradástechnika Szövetkezet) szerezte be a gépet úgy 20 példányban. Valószínű, hogy Budapesten a gyártó mintaboltjában is hozzá lehetett jutni.
- Melyik zsebszámítógéppel foglalkoztál a legtöbbet, illetve melyikre tekintesz "kedvencként"?
- Legtöbbet a PTA-4000-rel foglalkoztam, mind programozás, mind munkára való használat tekintetében, mert azon tanultam meg BASIC-ben programozni, és mire tönkrehajtottam már közel volt az IBM-PC korszaka. Azután már csak kisegítő szerepe volt a munkánkban a zsebszámítógépeknek. Azóta a programozási ambícióimat is IBM-PC-n élem ki.
A kedvenc mindig a legújabb. Most speciel a TI-89. Néha-néha nosztalgiázok egy kicsit a régebbi gépeimmel is. A programokat megvásárló kollégák gépei is megfordulnak időnként a kezemben, ha valami miatt újra kell tölteni a programot.
- Mikor született a geodéziai program, és mennyi időbe telt a megírása?
- Amikor megkaptuk a gépet, már volt rajta egy geodéziai számításokra szolgáló program, amelyet cégünk főmérnöke írt. Azonnal be is vetettem egy kisebb házhelyalakítás koordinátaszámítási munkáiba. Amikor már minden pont ki volt számítva, és a telkek területét kellett volna kiszámíttatni, kiderült, hogy a területszámító rutin hibás eredményeket ad. Addig csak programozható kalkulátorokkal foglalkoztam, de furdalt a kíváncsiság, hát belevágtam egy BASIC program megírásába. Vagy egy hétig küszködtem vele, amíg megszületett a helyes eredményeket szolgáltató területszámító program. A főnökeim a munka határideje miatt aggódtak, és az összes kolléga attól tartott, hogy tönkreteszem a gépet. Az eredmény azután megnyugtatta a kedélyeket. Én viszont vérszemet kaptam, és hozzáláttam egy jobban kezelhető, komplett geodéziai program megírásának. A napi termelőmunka mellett talán egy fél évig is eltartott, de az elkészült funkciókat azonnal használatba vehettem. Még egy-két év múlva is bele-bele nyúltam, hogy hatékonyabb, könnyebben kezelhető legyen, vagy újabb funkciókkal bővítsem.
A később a kezem ügyébe kerülő zsebszámítógépek programozása már nem jelentett túl sok munkát, hiszen a feladatok számítási algoritmusai már megvoltak, csak át kellett írni azokat az aktuális gépek BASIC nyelveire, amelyek eléggé hasonlóak voltak ahhoz, hogy ne kelljen túl sokat spekulálni. Kivéve a Texas Instruments gépeit, amelyek programozási nyelve igen egyedi, és képességeik messze meghaladják a SHARP, CASIO gépekét. Ezek kihasználására teljesen új programot kellett létrehozni.
- A geodéziai programodban melyik számítási eljárást, algoritmust volt a legnehezebb megvalósítani?
- A legnehezebb szülés a koordinátakiegyenlítés volt, a Gauss féle legkisebb négyzetek módszerével, mert hiányoztak hozzá alapvető ismereteim, így először át kellett rágni magam egy erről szóló kb. 200 oldalas egyetemi tankönyvön.
- Földmérési szempontból melyik kalkulátor bizonyult a leghatékonyabb munkaeszköznek?
- A leghasznosabb segítőtárs egyértelműen a PTA-4000 volt, mert annak fénykorában még nem használhattam IBM-PC-t, tehát nemcsak afféle segédeszközként szolgált, hanem alapvető szerepe volt a mindennapi munkában. Manapság már legfeljebb terepen használok hébe-hóba zsebszámítógépet, ha a korszerű mérőműszerekkel sem lehet valamit megoldani. Egyes kollégák, főként az idősebbek, viszont mindennapi munkájukban használják ezeket a gépeket.
- Találkoztál már korábban a Számológép Bloggal?
- A Számológép Bloggal még nem találkoztam, de mind megjelenésre, mind tartalomra nézve tetszetősnek találom.
- Köszönöm szépen az interjút!
- Szívesen!
Papp Ferenc weboldalán (pf-prg.hu) további érdekességeket olvashatunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése