2011. november 14., hétfő

Érettségi és számológép V.

Kommentben érkezett az alábbi kérdés egy olvasómtól:

"Melyik jobb, többet tudó számológép egy olyannak, aki az érettségire szeretne egyet? A Sharp EL-520X-YR, a Sharp EL-506X-YR vagy a Casio fx-570ES? Melyik éri meg jobban? Ezeken kívül melyiket ajánlanád?"

Kedves érettségi előtt álló olvasóm (vagy kalkulátort vásárolni szándékozó családtag), köszönöm kérdésed. Mindhárom számológép megfelelő választás érettségire. Mindhárom nagyjából 400 tudományos funkcióval bír, és mindegyik ára 7-8.000 Ft körül van (a Sharp készülékek funkcióinak száma valamivel több, ugyanakkor ezek a drágább modellek is), bár hipermarketekben akár akciósabb áron is kifoghatóak. Az 520-as típusjelű Sharp valamivel "okosabb", több beépített funkcióval rendelkezik mint az 506-os, de ezek ritka, kevésbé használt műveletek.

A kérdésben szereplő Sharp és Casio készülékek közötti legfőbb különbség, amit mérlegelni kell, a kijelzőjükben illetve abban van, ahogy a kijelzőn a számítások és eredmények megjelennek: Casio kalkulátor úgynevezett "Natural Display" kijelzővel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a törteket, hatványokat, gyökjel alatti kifejezéseket és hasonló matematikai szimbólumokat úgy jeleníti meg, mint ahogy azok a tankönyvekben olvashatóak, vagy ahogy a füzetbe írjuk őket, tehát rajzol törtvonalat, felül jelenik meg a számláló és alul a nevező, a hatvány fél sorral feljebb kerül és apróbb számokkal van írva, stb.

A kérdezett Sharp modellek viszont hagyományosabbnak számító, kétsoros kijelzővel rendelkeznek (a felső sor pontmátrix, azaz pixelekből áll, az alsó pedig hétszegmenses, "pálcikás"). Ezek tehát nem képesek ilyen "tankönyvi" ábrázolásra. A fő kérdés tehát az, hogy melyik számológép barátságosabb számodra ebből a szempontból. Ha korábban egyszerűbb számológépekhez szoktál hozzá, és nem kívánsz ezen változtatni, akkor inkább valamelyik Sharp az okosabb választás, ha viszont látod előnyét a "tankönyvi ábrázolásnak", illetve van kedved és egy kis időd begyakorolni a használatát, akkor a Casio-t ajánlom.

Hozzá kell még tennem, hogy a Casio is gyárt kétsoros kijelzős modelleket, és fordítva is igaz, a Sharp választékában is találhatóak olyanok, melyek képesek tankönyvi ábrázolásra (de ezt a megjelenítési módot, technológiát a Sharp nem "Natural Display"-nek, hanem "WriteView"-nak nevezi). Ajánlok egy ilyen készüléket is, mely egy korábbi olvasói megkeresésben szerepelt: Sharp EL-W531H (ide kattintva látható is, hogy pontosan mit jelent ez a fajta kijelző, ábrázolás).

A Casio és a Sharp is megbízható japán márka, ki az egyikre, ki a másikra esküszik inkább. A választást befolyásolhatja még, hogy a kérdezett Sharp számológépek napelemmel is rendelkeznek, így ritkábban kell bennük elemet cserélni.

(További érettségi témájú bejegyzések itt a Számológép Blogban.)

2011. november 9., szerda

Számológép szörny szobor

Greg Brotherton amerikai művész Calculator című, kissé horrorisztikus szobra, mely hegesztett acélból, valamint régi pénztár- és összeadógépből készült.

(forrás: brotron.com)

Ajánlott bejegyzések:

2011. november 6., vasárnap

Kal-ee, a jövő számológépe

A Kal-ee egy érdekes számológép koncepció, mely változtatható feliratú és funkciójú gombjaink köszönhetően lehet akár egyszerű asztali számológép, üzleti kalkulátor, kalória számológép, vagy tudományos, grafikus kalkulátor is.

(forrás: mintpass.com)

Ajánlott bejegyzések:

2011. október 28., péntek

Hitelkártya méretű számológép iPhone-ra

A világ első hitelkártya méretű számológépét, az 1978-ban megjelent Casio LC-78-at felelevenítő kalkulátor alkalmazás az Apple okostelefonjára. A múltidéző program egy dolláros áron letölthető az AppStore-ból.


Tipp:

(További iPhone és Apple témájú posztok itt a Számológép Blogban.)

2011. október 27., csütörtök

2011. október 17., hétfő

Számológép agyú robotok egy szovjet gyermekkönyvben

Stanislav Zigunenko illusztrációja egy 1989-ben megjelent, Szia, én robot vagyok! c. szovjet gyermekkönyvben.

A képen kedves, számológép agyú robotok láthatóak, anya a gyermekével: a szülőnek még abakusz (szcsoti) van a fejében, az utódjának viszont már egy tudományos zsebszámológép - ezzel utalva a számítástechnika rohamos fejlődésére.

(forrás: 50watts.com)

Ajánlott bejegyzések:
Abakusszal számoló robot
Texas Instruments grafikus számológép alapú robot
Robottá változó számológépes óra
Abakusz egy csernobili osztályteremben

Me Gusta önarcképe egy számológép kijelzőjén

Me Gusta benyomja egy számológép hétszegmenses kijelzőjét, melyen így a saját arcképe jelenik meg.

(forrás: artige.no)

Ajánlott bejegyzések:

2011. október 8., szombat

Szorobán a cukorkásdobozban

Egy apró, házilag készített szorobán, melynek keretéül és házául az Altoids borsmenta cukorka doboza szolgál. A fémdobozon kívül még gyöngyökre, fémrudakra és falemezekre volt szükség a számolóeszköz elkészítéséhez.


Ajánlott bejegyzések:

Demotiváló: az iskola és a számológép

Egy "demotivációs kép" az oktatásról, a számológépekről és a jövő megjósolhatatlanságáról (hiszen a 80-as, 90-es években még nem lehetett előre látni, hogy hamarosan az emberek szinte mindenhová magukkal visznek egy eszközt, ami számológépként is használható).

(Kiegészítés: akit érdekel a fejszámolás, ide kattintva olvashat azon kevesekről, akik tökélyre fejlesztették ezen képességüket.)

Ajánlott bejegyzések:

2011. október 7., péntek

Steve Jobs és a Macintosh beépített számológépe

Tegnapelőtt hunyt el Steve Jobs, az Apple egyik alapítója, hosszú ideig elnöke, az iPod, az iPhone, az iPad és még számos kütyü atyja, a Pixar stúdió (ahol például a Toy Story is született) vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar kiemelkedő alakja. Következzék egy számológéppel kapcsolatos történet Steve Jobs-ról.

Andy Hertzfeld visszaemlékezése 1982-ből:

"Chris Espinosa az Apple egyik legkorábbi és legfiatalabb alkalmazottja volt. A kezdetek kezdetén, 1976-ban, 14 évesen kezdett el dogozni az Apple-nél, de aztán két évvel később otthagyta a céget, hogy a Berkeley Főiskolára menjen. A tanév alatt azért szabadúszóként továbbra is dolgozott az Apple-nek, megírt például egy egyszerűsített felhasználói kézikönyvet az Apple II számítógéphez (a legendás, jóval részletesebb, de nehezebben érthető "Vörös Könyv" helyett).

1981 nyarán Steve Jobs meggyőzte Chris-t arról, hogy halassza el tanulmányait a főiskolán, és jöjjön vissza az Apple-höz dolgozni teljes munkaidőben. Steve azzal érvelt, hogy a főiskolát bármikor folytathatja, azonban a Macintosh szoftverének fejlesztésére csak most az egyszer van lehetősége. Chris belement a dologba, és 1981 augusztusától ő felügyelte a Macintosh dokumentációját.

Azonban a Macintosh műszaki dokumentációjára azonnal szükség volt, mivel az ütemterv szerint a külső fejlesztőknek csak pár hónapjuk maradt arra, hogy szoftvereket írjanak a rendszerre. Mivel a Macintosh legfontosabb része a Quickdraw grafikai csomag volt, Chris úgy döntött, hogy annak dokumentációjával kezdi a munkát.

Chris egy demo programot akart írni, hogy ezzel is segítse a Qickdraw megértését. Elhatározta, hogy egy számológépet rajzol.

Dolgozgatott a számológéppel, és úgy tűnt, hogy egész jól néz ki. De az igazi, kemény próba csak ezután jött: megmutatni Steve-nek, hogy mit szól hozzá, hiszen ő volt a cég "esztétikai iránytűje".

Mindannyian köré gyűltünk, amikor Chris megmutatta a számológépet Steve-nek, majd visszafolytott lélegzettel vártuk a reakcióját.
- Kezdetnek nem rossz - mondta Steve, majd így folytatta: "De alapvetően mégiscsak pocsék. A háttér színe túl sötét, rossz a vonalak vastagsága, és túl nagyok a gombok."
Chris megígérte, hogy változtat a számológépen, Steve észrevételeinek megfelelően. Pár nap múlva újra megmutatta a kalkulátort, de Steve-nek újabb és újabb kifogásai voltak. Végül Chris-nek nagyszerű ötlete támadt.

Másnap ahelyett, hogy egy új számológép rajzzal állt volna elő, új megközelítésbe helyezte a kérdést, amit "Steve, építsd meg a saját számológéped, haver"-nek nevezett el. A kalkulátor szinte minden tulajdonságát szabadon, menüből beállíhatóvá tette, így például a vonalvastagságot, a gombok méretét, a háttér mintáját, stb.

Amint Steve megkaparintotta Chris új, paraméterezhető felületű kalkulátorát, rögtön játszani kezdett a beállításokkal. Miután vagy tíz percig próbálgatta, talált egy olyan beállítást, ami tetszett neki. Amikor aztán néhány hónappal később leprogramoztam a működőképes számológépet (a matematikai hátterét Donn Denman írta), akkor Steve beállításait építettem bele, és hosszú évekig ez volt a Macintosh alapértelmezett számológépe, egészen az OS 9-ig."

(forrás: folklore.org)

Ajánlott bejegyzés:

(További Apple témájú bejegyzések itt a Számológép Blogban.)